Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

$(document).on('click', '.menu-bar-icon', function(e) { e.preventDefault(); var $menu = $('.ham-menu'); var $mi = $('.menu-bar-icon .m-icon'); var $xi = $('.menu-bar-icon .x-icon'); if ($menu.is(':visible')) { $menu.hide(); $xi.hide(); $mi.show(); $('body').removeClass('menu-open'); } else { $menu.show(); $mi.hide(); $xi.show(); $('body').addClass('menu-open'); } }); $(document).on('click', '.ham-close', function(e){ e.preventDefault(); $('.ham-menu').hide(); $('.menu-bar-icon .x-icon').hide(); $('.menu-bar-icon .m-icon').show(); $('body').removeClass('menu-open'); });

Szuperszámítógéppel derítették ki, hogyan támadja meg a koronavírus az egészséges sejteket

Szuperszámítógéppel derítették ki, hogyan támadja meg a koronavírus az egészséges sejteket

Szuperszámítógéppel derítették ki, hogyan támadja meg a koronavírus az egészséges sejteket

A világ egyik legerősebb szuperkomputerével, a Summittal mindez idáig több mint 40 ezer gént és 17 ezer COVID-19-cel kapcsolatos mintát elemeztek – ezzel kívánnak tisztább képet kapni arról, miként fertőz a kórokozó.

A világ egyik legerősebb szuperkomputerével, a Summittal mindez idáig több mint 40 ezer gént és 17 ezer COVID-19-cel kapcsolatos mintát elemeztek – ezzel kívánnak tisztább képet kapni arról, miként fertőz a kórokozó.

A cikk a videó után folytatódik

Dan Jacobson, a tanulmány vezetője és a Tennesseeben található Oak Ridge Nemzeti Energetikai Laboratóriumának (ORNL) professzora elmondta, az informatika és a genetika tudományága pandémia idején igencsak összeért, ami jó hír, hiszen egyre több mindent tudhatnak meg a koronavírus rejtélyes viselkedéséről számolt be róla a Sputnik News.

„Néztem az adatokat, egyszer csak egy igen különös mintázatot fedeztem fel a renin-angiotenzin és a bardikinin rendszerek pályáiban. Ezután tüzetesebb vizsgálatokba kezdtünk azon géncsoportoknál, amelyek a vérnyomás-szabályozó rendszerért felelősek.”

Az elhalálozások főként az úgynevezett citokin vihar következtében történhetnek meg. Ez lényegében a szervezett túlzott immunreakciója a behatoló vírusra, ami miatt az immunrendszert kontrolláló apró fehérjékből, a citokinekből túltermelődés jelentkezik.

A citokin vihart okolják bizonyos fertőzések, úgymint az influenza vagy a jelenlegi koronavírus magasabb halálozási rátájáért, de előfordulhat azoknál az egyébként egészséges fiataloknál is, akik nagyon erős immunrendszerrel rendelkeznek.

Korábbi kutatások során azt nézték meg, összefüggésben állhat-e a citokin vihar a COVID-19 jellegzetes tüneteivel, úgymint a szaglásvesztéssel, a bőrfelszínen kialakuló kiütésekkel (az ún. COVID-lábujjakkal), valamint a szívkárosodással.

Jacobson és társai azonban úgy gondolják, hogy a bradikinin útvonal állhat a folyamatok hátterében, ami a renin-angiotenzin rendszerrel együtt a vérnyomást és a folyadék-egyensúlyt szabályozza.

„Úgy hisszük, ha elzárjuk ennek a pályának a csúcsát, akkor egy kontrollálatlan káosz alakul ki, ami a vérerek felszakadásához és szivárgáshoz vezethet. Ha ugyanez megy végbe a tüdőkben, az nyilván nem jó hír. Az immunsejtek általában a véredényekben vannak, így viszont megtelítik a fertőzött szöveteket és gyulladásokat okozhatnak.”

Jacobson és kollégái a Summit eszméletlen teljesítményének köszönhetően 2,5 milliárd korrelációs számítást hajtottak végre, amivel pontosabban megérthették a normális szabályozási útvonalak és a szóban forgó gének kapcsolatát.

Ha Jacobsonéknak igazuk van, és valóban a bradikinin rendszer okolható a tünetek súlyosbodásáért, akkor legalább 10 manapság is alkalmazott gyógyszerrel gátolhatják meg ezen útvonalakat, viszont előtte humán klinikai kísérleteken lesz szükséges tesztelni a hatékonyságukat.