70 éves nyugdíjkorhatár jöhet az Európai Unió miatt?
A magyar nyugdíjkorhatár változása gyakran felmerül témaként a hazai médiában, ami nem meglepő, hiszen sokakat érint.
Fotó: Unsplash
A profitline.hu annak igyekezett utánajárni, hogy mire is számíthat ma valaki Magyarországon, ha tervezni akarja a nyugdíjas éveit, de nem tudja, hogy a nyugdíjkorhatár meddig emelkedhet tovább. Illetve annak is, mennyire hitelt érdemlő az a híresztelés, miszerint az Európai Unióban egységesen 70 évre is megemelhetik az öregségi nyugdíj korhatárát. A téma kapcsán Dr. Farkas András nyugdíjszakértő a Portfolio Checklist podcastjában mondta el a véleményét.
Mint írják, a Magyar Nemzeti Bank (Fenntartható egyensúly és felzárkózás 2022) egy javaslatcsomagot dolgozott ki többek között a hazai nyugdíjrendszer jövőjével kapcsolatban, amelyben a nyugdíjkorhatárt is érintik. Itt a szakértő elmondta, alapjaiban semmit nem kíván átformálni az MNB, tehát ez nem egy paradigmatikus javaslatcsomag. Állítása szerint ez nem is baj, mert a nyugdíjrendszer gyökeres megváltoztatásának nem lehet „csak úgy” nekiugrani.
„Ehelyett inkább a nyugdíjrendszer egyes elemeit próbálja meg a Jegybank finomrahangolni, vagy éppen az európai nyugdíjrendszerekkel összhangba hozni” – magyarázta, hozzátéve, hogy a javaslatcsomag lényeges része a nyugdíjkorhatár változtatásával kapcsolatos. Kifejtette, a hazai nyugdíjkorhatár meghatározásának kérdéskörében a Magyar Nemzeti Bank szeretné a hazai rendszert hozzácsatolni az európai nyugdíjrendszerek elvéhez, olyan tekintetben, hogy nyugdíjkorhatár függjön a további várható élettartamtól.
Támogatandó, de nem időszerű
„Ez az ötlet teljesen támogatandó, csak épp nem időszerű. Ha a nyugdíj korhatárt most rögtön hozzácsatolnánk a várható élettartamhoz, az azért nem sürgős Magyarországon, mert épp a végén járunk egy korhatár-emelési ciklusnak. 10 évvel ezelőtt 62 év volt az öregségi nyugdíjkorhatár, ami most már 65 év. Ez a három évnyi nyugdíj korhatár emelés 10 év alatt gyorsabb tempójú volt, mint amilyen tempóban a várható élettartam növekedett, tehát most lényegében előre ugrottunk ezzel a 65 éves nyugdíj korhatárral” – folytatta a nyugdíjszakértő.
Mint mondta, „körülbelül van egy évtizedünk, amikor nem kell bántani ezt a jelenlegi nyugdíjkorhatárt, viszont abban nagyon igaza van a Magyar Nemzeti Banknak, és tudom támogatni az ötletet, hogy amint hozzá kell majd nyúlni a jövőben a korhatár kérdéséhez, akkor ne egy ’merev’ nyugdíjkorhatár legyen definiálva, hanem az függjön a várható életkilátásoktól, életkortól”. (Érdemes megjegyezni, a KSH szerint a születéskor várható élettartam Magyarországon 2020-ban férfiak esetén 72,21 év, hölgyek esetén pedig 78,74 év. Ugyanez 2012-ben a férfiak esetében 71,45 év volt, míg a hölgyek esetében 78,38 év volt).
Ezzel kapcsolatosan Európában eltérő gyakorlatok vannak már jelenleg is: vannak országok, amelyek egy évnyi várható életkor emelkedést ugyanannyi nyugdíj korhatár emeléssel szabályoznak (azaz, ha 1 évvel tovább élnek az emberek, akkor 1 évvel kitolják a nyugdíjkorhatárt is), de ettől eltér pl. Hollandia gondolkodása, ahol 1 év várható életkor növekedés esetén csak 0,8 év nyugdíjkorhatár emelkedést von maga után. „Ez teljesen elképzelhető lehet a jövőben Magyarországon is” – jelentette ki.
Két súlyos probléma
A várható életkor az egy fontos statisztikai mérőszám, de ugyanolyan fontos mérőszám emellett az egészségben eltöltött várható évek száma mutató is. Ám ezzel kapcsolatban óriási gondok vannak hazánkban, ugyanis mi a végén kullogunk az Európai Unióban az egészségben várható élettartam tekintetében. Példaként említhető, hogy a 65 éves korban nyugdíjba vonuló férfiak még kb. 14,5 évre számíthatnak, melyből kb. a felét töltik egészségben a statisztikai adatok szerint. A hölgyeknél még rosszabb a helyzet, hiszen nekik 65 éves korukban még több, mint 18 év van hátra statisztikailag, de abból a csak 8 évet töltenek egészségben, míg több, mint 10 évet súlyos(abb) betegségek között élnek.
És ha ezt az adatot nem veszik figyelembe a nyugdíjkorhatár szabályozásánál, akkor Farkas András nagyon „félrehordhat a dolog”: mivel nem lesz egészséges nyugdíjasunk, hiszen akkor mennek el az emberek nyugdíjba, amikor már betegek. „Ez egy komoly probléma, amivel foglalkozni kell” – hangsúlyozta ki. A másik súlyos probléma ezzel a rendszerrel az, hogy a nyugdíjkorhatár megemelésével nagyon sok nyugdíjas korú (vagy nyugdíjkorhatárhoz nagyon közelítő korú) ember kerülhet olyan helyzetbe, hogy önhibáján kívül már nem tud tovább dolgozni, azaz nem tudja eltartani magát. Ilyen esetekre a világ összes nyugdíjrendszere a korhatár előtti nyugdíjazás különböző lehetőségeit kínálja, de a magyar nyugdíjrendszerben 2012 január 1-től minden ilyen lehetőség megszűnt.
Ezért hazánkban egy olyan ember, aki a nyugdíjkorhatár előtt (pl. 62 vagy 63 éves korban) súlyos betegséget kap, vagy megrokkan, akkor nem tud elmenni nyugdíjba még úgy sem – mint az pl. számos nyugat-európai nyugdíjrendszerben létező lehetőség – hogy nyugdíjkorhatár előtt ún. malus-szal (büntetéssel, azaz csökkentett nyugdíjjal) megy el nyugdíjba, és ezzel tudomásul veszi, hogy ő élete végéig emiatt kisebb nyugdíjban fog részesülni (viszont elmehet korábban nyugdíjba). Tehát a magyar nyugdíjkorhatár-emelés kérdéskörében ez a két súlyos akadály van jelenleg, amit meg kell oldani.
