Járai Kíra a Sztárbox után: „Én nem szeretek verekedni”
Járai Kíra számára nagyon sokat adott a Sztárbox, főként a felkészülés és a ringben is tudatosult benne pár fontos dolog.
Fotó: RTL Magyarország/SajtóKlubMint ismeretes, Járai Kíra kikapott Nyári Diától a Sztárboxban, de összességében tisztesen helytállt. Ugyanakkor már a ringben megjegyezte, nagyon keveset mutatott a boksztudásából, ami fájó számára.
Járai Máté nagyon aggódott a feleségéért, és örül, hogy véget ért ez az időszak. Szintén nagyon büszke Kírára, aki hosszasan osztotta meg a gondolatait, amiket érdemes elolvasni, sok mindenre világít rá.
„Nagyon akartam ezt a műsort, ezt az élményt. Kipróbálni magam egy olyan helyzetben, aminek minden részlete ennyire távol áll tőlem, amiben jóval a komfortzónámon kívül mozgok. Persze ennek az útnak a legnehezebb része, nem a meccs volt, hanem azok a hónapok, amelyek azután következtek, hogy ráébredtem: ami eddig élvezet és stresszlevezetés volt, kifejezetten stresszforrássá vált, az edzés hirtelen már mást jelentett.” – írta a posztjában Kíra.
Kíra nem szeret verekedni
„Edzeni és élesben verekedni két teljesen külön dolog. Ezt is mindig ki akartam próbálni és rájöttem, hogy nem véletlenül nem tettem eddig és most már kimondhatom hangosan ” én nem szeretek verekedni”.”
Ezt a szorongást és zsigeri ellenállást kellett leküzdenem minden egyes éles kesztyűzéskor, mert a „feladás nem volt opció, nekem ezt végig kellett csinálnom. Úgy éreztem, ha ezt leküzdöm, bármit leküzdök. Ezzel extra terhet tettem az edzőmre @regidani33-ra, sajnálom Dani, de Te ezt tudod.”
„Annyira hálás vagyok Neked mindenért, az empátiádért, a profizmusodért, az emberségedért. Szerencsés, akinek Te vagy az edzője, én is rohadt nagy mázlista vagyok. A meccs napján nagyon jó passzban voltam, éles, koncentrált, egészen a ringbe lépésig, ahol így visszaemlékezve mintha hibernáltak volna, és ez az érzés egészen ma reggelig tartott.”
„Olyan volt, mint egy olyan álom, amiben képtelen vagy uralni a tested, az nem engedelmeskedik, minden tompa és lassú és csak a túlélésért küzdesz. Ma reggel viszont végre gyomorgörcs nélkül ébredtem, felszabadultan és alig várom, hogy újra örömből eddzek/boxoljak. Nagyon sokat tanultam, semmiért nem adnám ezt az utazást, megéltem a mélységeit- magasságait és a legfontosabb tanítás amit kaptam, hogy igen, fontos a határok feszegetése, a legnagyobb belső ellenállásomat is képes vagyok legyőzni, le tudom győzni önmagam, de mégsem kell folyton ezt tennem.”
„Nem kell folyton harcolnom saját magam ellen, saját magammal, inkább fogadjam el és öleljem meg végre. És köszönöm a barátaimnak, hogy így szeretnek engem, hogy ilyen védőpajzzsal vettek körül vasárnap! @jaraimate Neked meg nem kell mondanom semmit, hiszen együtt lélegzünk.”
