Az importtermékek aránya növekszik, míg a hazai termékeké csökken a boltok polcain

Az élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár, Nobilis Márton megerősítette, hogy a Nébih újra vizsgálja a hazai kiskereskedelemben levő magyar termékek arányát – derül ki a Magyar Nemzetnek adott interjújából, amit az Infostart szemlézett. Mint mondta, az agrártárcánál úgy látják, hogy az infláció nyomán érzékelhetően megnőtt a nemzetközi élelmiszer-kereskedelmi láncokban az import és a saját márkás (nem itthon gyártott) termékek aránya.

Véleménye szerint annak, hogy ez a helyzet – a multik polcain a hazai termékek alacsony aránya – előállt, az elsődleges oka a hazai élelmiszer-feldolgozás átgondolatlan 90-es évekbeli privatizációja. „Ezen kívül óriási felelőtlenség volt a piacot szerző multinacionális kiskereskedelmi láncoknak még a betelepedésük idején – az EU-csatlakozás előtt – nem feltételül szabni a hazai termékek megfelelő polcarányát” – tette hozzá. Soron kívül Gulyás Gergely Magyar Péterről: „Időben szóltam, hogy elmebeteg”

Megjegyezte, a legutóbbi felmérés során azt tapasztalták, hogy a multik 10 százalékkal növelték az importtermékek arányát a hazai élelmiszerekkel szemben. „Ez egy jelentős arányváltás, ezért is kértem a multik képviselőitől, hogy ezen a tendencián lehetőség szerint változtassanak” – mondta, kiemelve azt is, hogy „a hazai termékek előnyben részesítése ma már nemcsak nemzetgazdasági, hanem nemzetbiztonsági kérdés is, ugyanis a hazai termékek megjelenítése a boltokban egy ország szuverenitását jelzi”.

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy az importtermékek piacot növelnek, ami versenyhelyzetet teremt, elősegítve az infláció csökkenését, Nobilis Márton kijelentette, hogy az élelmiszer-infláció csökkenése enélkül is elérhető. Emlékeztetett, hogy tavaly év végén, idén év elején volt az infláció csúcsa, mely időszakban az élelmiszeripar átadási árai átlépték az 50-60 százalékos növekedést, amit a kereskedők, ha nem is azonnal, de érvényesítettek a kiskereskedelmi árakban.

Ezt követően ütemesen csökkent az átadási árak növekedése, és ma az ipari termelői árak 6 százalék körüli növekedést mutatnak, míg az élelmiszer-kiskereskedelmi árak még mindig 15 százalék felett vannak. „Az a meglátásom, hogy az ipari átadási és kiskereskedelmi árak alakulása között nem záródott, hanem nyílt az olló” – fogalmazott. De az interjúban arról is kérdezték, van-e arra szabály, hogy milyen arányban kell a magyar és importtermékeket megjeleníteni a boltokban, és hogy mikor térhet vissza az élelmiszer-kereskedelemben a fogyasztás növekedése.

Előbbi kapcsán azt mondta, erre nincs szabály. „Arra van, hogy a közétkeztetésben milyen arányban (80 százalék) kell magyar alapanyagokat használni az ételek előállításához. A kiskereskedelemben éppen az uniós szabályok, az áruk szabad áramlása miatt nem lehet, de nincs is szükség rá. Egyszerűen önmérséklet kell” – mondta. Utóbbi kapcsán pedig azt felelte, arra számít, hogy hamarosan újra növekedni fog a fogyasztás. „Az pedig biztos, hogy a reálbérek újbóli növekedésével ismét megindulhat az élelmiszer-kereskedelmi forgalom növekedése” – jegyezte meg az államtitkár.