Kutatók: a jelenlegi rendszer alkalmatlan az esőerdők megóvására
A szakértők rámutattak, a jelenlegi rendszer nem alkalmas a szén-dioxid-kompenzációra, ráadásul veszélyezteti az őslakos közösségeket is.
Egy, a Guardian által is szemlézett, kutatók által jegyzett jelentésből derült ki, hogy az esőerdők megőrzésére irányuló projektek nem alkalmasak a szén-dioxid-kompenzációra, ennek okán pedig más megközelítést kellene alkalmazni a kritikus ökoszisztémák, például az Amazonas és a Kongó-medence hatékony védelme érdekében.
A UC Berkeley Carbon Trading Project által végzett friss kutatás – mely a világ vezető szén-dioxid-kibocsátási szabványát működtető Verra által hitelesített esőerdei szén-dioxid-kibocsátási hiteleket vizsgálta – megállapította, hogy a jelenlegi rendszer nem felel meg a célnak, sőt, egyenesen veszélyezteti az érintett területeken élő őslakos közösségeket.
A jelentésben megállapításra került, hogy a mostani rendszer erősen túlzó környezeti hatásokat eredményez, ráadásul egyes projektek semmiféle biztosítékot nem nyújtanak a veszélyeztetett erdei közösségek számára. Ugyanakkor a világ esőerdeinek pusztulásának megállítása sürgős feladat az emberiség számára, ennek kapcsán pedig az ENSZ éghajlatvédelmi és biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzéseit kellene teljesítenünk.
A Berkeley Kaliforniai Egyetem 14 kutatójából álló csoport által készített jelentésben a szakemberek az úgynevezett Redd+ projektek kapcsán 5 minőségi tényezőt vizsgáltak: azok tartósságát; az erdők szén-dioxid-számítását; a közösségi biztosítékokat; az erdőirtás kiszivárgását és az alapvonalakat – csakhogy minden területen széleskörű hiányosságokat találtak.
A jelentés szerint egyes Redd+ projektek a sérülékeny közösségek kitelepítéséhez vagy területeik elkobzásához vezettek, annak ellenére, hogy a vállalatok látszólagos biztosítékokat nyújtottak a károk megelőzésére. Barbara Haya, a jelentést vezető Berkeley Carbon Trading projekt igazgatója ennek kapcsán rámutatott: