Kiderült, miért fertőzhet erőteljesebben a koronavírus a többi kórokozóhoz képest
A Johns Hopkins Egyetem kutatói jelenleg azon dolgoznak, hogy megfigyeljék a COVID-19 fertőzés kórokozójának bonyolult osztódási folyamatait, ezáltal megalkothassanak egy potenciális módszert, amivel megállíthatnák ezt a replikációt.
A Johns Hopkins Egyetem kutatói jelenleg azon dolgoznak, hogy megfigyeljék a COVID-19 fertőzés kórokozójának bonyolult osztódási folyamatait, ezáltal megalkothassanak egy potenciális módszert, amivel megállíthatnák ezt a replikációt.
A Maryland-ben található Johns Hopkins Egészségbiztonsági Központjának professzora, Dr. Amesh Adalja elmondta, hogy a vírus az emberi sejteket a tüskefehérjével és a szervezetben széles körben elterjedt szövettípusokban lévő receptorok segítségével fertőzi meg – számolt be róla az UPI lap.
„Mindez megmagyarázná, miért képes a Sars-CoV-2 légutakon kívül más szervrendszereket is megtámadni, ami más koronavírusok számára lehetetlen feladatnak bizonyult.”
mondta Adalja.
A COVID-19 betegségért felelős Sars-CoV-2 vírus nagyjából százszor kisebb egy átlagos emberi sejtnél. Ahhoz, hogy megfelelően szét tudjon terjedni a szervezetben, a szaporodáshoz a genetikai anyagának kétharmadát a megtámadni kívánt hordozósejtbe injektálja, ezután a gazdasejt olyan proteineket kezd el termelni, amivel lényegében a vírus géntérképét másolja le.
A többi vírussal ellentétben azonban fertőzés után nem sérti fel a sejtmembránt, hanem megáll az úgynevezett Golgi-készüléknél, ami a fehérjékhez és lipidekhez hasonló, sejt által előállított makromolekulák feldolgozásáért és szállításának előkészítéséért felelős.
Amint a COVID-19 kórokozója áthatol a Golgi membránján, belőle darabokat szakít ki, amivel védőréteget hoz létre magának. Ekkor a Golgi-készülék egy cisztába zárja maga köré a vírust, majd elszállítja a sejt felszínére.
Ha ezek a folyamatok lejátszódtak, a koronavírus-részecskék teljes formájukban kiemelkedhetnek a sejtekből. Más vírusok ezzel szemben a sejtmembrán egy részét használják védőburkolatként, nem pedig a Golgi-apparátust – magyarázta Caroly Machamer, a Johns Hopkins Egyetem sejtbiológus professzora.
„Próbáljuk megérteni, milyen haszna származhat a vírusnak az egészből, ugyanis ez egy rendkívül hatástalan módszere a sejtből való kijutásnak. A kórokozók kifejezetten logikus elvek alapján működnek, továbbá mutálódnak. Ha nem lenne belőle előnye, akkor teljesen másféleképpen történne meg ez a procedúra.”
tette hozzá Machamer.
A Golgi-készülék savas közeggel rendelkezik, ami akár károsíthatja is a vírus tüskeproteinjét, ami a fertőzés alapvető részének számít, a kutatók azonban úgy gondolják, hogy a Sars-CoV-2 képes semlegesíteni ezt az aciditást, így könnyedén megindulhat a cisztásodás.
Ha még a Golgi-apparátusba történő belépés előtt elcsíphetnék a koronavírust, akkor megelőzhetnék azt, hogy kialakuljon maga a replikáció, illetve gátat szabhatnának a további terjedéseknek. A jelenlegi antivirális készítmények, mint például a remdesivir, a gazdasejtben lévő szaporodást blokkolják.
„Még nem jöttünk rá, mik a következő lépések azután, hogy a vírus elkészült és kitört a sejt belsejéből. Ha sikerülne kiderítenünk, azzal komoly előrelépéseket tehetnénk egy hatékony gyógyszer kifejlesztéséhez.”
zárta gondolatait Adalja.
Ne hagyd ki:
