2024-től Magyarországon is kötelező lesz a házi komposztálás
Akkor járunk el helyesen, ha a biohulladékra nem szemétként, hanem értékes tápanyagforrásként tekintünk és eszerint cselekszünk.
Fotó: Unsplash
A fém, a műanyag és a papír szelektív gyűjtéséről mindig sok szó esik, ám a komposztálásról ez már kevésbé mondható el, holott ugyanolyan fontos lenne, mint az előbbi. A szerves hulladékot többféleképpen kezelhetjük (gyűjthetjük otthon beltéri komposztálóban, kerti edényben vagy városi komposztálópontokon), ezzel hozzájárulva a természet egészségesebb körforgásához.
2024-től viszont uniós kötelezettség a biohulladék elkülönített gyűjtése, vagyis a jövő évtől nem választás kérdése lesz, hogy komposztálunk-e vagy sem. Az viszont továbbra is kérdéses, hogyan lehet mindezt megoldani ott, ahol nincs lehetőség helyben komposztálásra.
Bár a hivatalos nyelvezetben többnyire a biohulladék szóval találkozunk, akkor járunk el helyesen, ha nem szemétként tekintünk a szerves háztartási anyagokra, hanem értékes tápanyagforrásként, amelyet vissza kell juttatnunk a természetes körforgásba – írta a humusz.hu beszámolója alapján az Infostart.
A portál szerint a biohulladék hatékony kezelésére akkor nyílik lehetőség, ha támogatja a jogszabályi háttér, amelyet itthon – az EU-s elvárások nyomán – alaposan fel kell frissíteni. A 2003-as környezetvédelmi minisztériumi rendelet idejétmúlt, a benne található fogalmak nem egyeznek a hulladéktörvényben foglaltakkal.
De a Humusz Szövetség arra is felhívta a figyelmet, hogy a házi komposztálás törvényi meghatározása nem érinti a kerti szerves hulladékot, a háztartásban keletkező egyéb komposztálható hulladéktípust, továbbá nem szól a beltéri komposztálási lehetőségekről. A közösségi komposztálás alatt jogilag jelenleg pusztán a társasházi gyűjtés értendő, miközben a komposztálópontok a hulladékkezelés fontos 21. századi, közösségépítő helyszínei.
