Működő parányi emberi szíveket növesztettek őssejtekből
Kutatók először alkottak meg teljesen funkcionáló miniatűr szívet laboratóriumi körülmények között.
Kutatók először alkottak meg teljesen funkcionáló miniatűr szívet laboratóriumi körülmények között.
Ezek az apró szervek kizárólag őssejtekből alakultak ki, felépítésük szívizomsejtekből áll, de vannak működő kamráik és érrendszerük is, segítségükkel pedig jobban megérthetik a szív fejlődését, valamint modellezhetik a kardiovaszkuláris betegségek létrejöttének potenciális okait.
Az úgynevezett emberi organoid szív (hNO) előállításának első fázisában felnőtték bőréből vagy vörösvértestjeiből vesznek mintákat, amelyeket átprogramoznak pluripotens őssejtekké (IPSC), amiket később akármilyen sejtekké formálhatnak attól függően, éppen mit szeretnének velük elérni.
Korábban már képesek voltak megalkotni vesék, májak, tüdők és erek, de még agy parányi változatait is, most először sikerült szívet is létrehozni ezekből a speciális szövetekből.
A kutatócsapat elmondása szerint a laboratóriumban tenyésztett miniszívek egy az egyben követik a magzati fejlődés folyamatait, így új perspektívából figyelhetik meg a létfontosságú szerv formálódását. Hat nap után az organoidok elkezdtek dobogni, a 15. napon már 1 milliméter átmérőjű gömböcskékké nőttek, melyekben bonyolult belső kamrák keletkeztek, továbbá a legfontosabb szívsejtek is kialakultak.
Egerek szívét már kicserélték emberi szívsejtekkel, azonban az új módszerrel sokkal gyorsabban lehet organoidokat nagyobb mennyiségben, laborokban növeszteni, így lehetséges megoldást jelenthetnek a jövőben akár a károsodott szervek pótlására is.
A kutatók hangsúlyozták, egyelőre még a kutatások kezdetén vannak, viszont még így is sikerrel használhatják az eljárásukat például a veleszületett szívbetegségek gyógyítására és a szívgyógyszerek etikus tesztelési, illetve kezelési procedúráinak kidolgozására.
Ne hagyd ki: