Még mindig nem tudjuk a helyes kézfertőtlenítés szabályait
A Semmelweis Egyetem hívta fel a figyelmet arra, hogy még három évvel a koronavírus-járvány kitörése után sem ismerjük a helyes kézfertőtlenítés szabályait, pedig rendkívül fontos a betegségek megelőzése érdekében.
Fotó: Unsplash/Kelly Sikkema
Nem elegendő a tipikusan használt másfél milliliternyi fertőtlenítő a teljes kézfelület lefedéséhez a Semmelweis és az Óbudai Egyetem új kutatása szerint. Az sem mindegy, hogy folyadékot vagy gélt használ-e valaki, és a kézméret is számít. Évente több százezren veszítik életüket kórházi fertőzések miatt világszerte, a magyar szakértők ezek megfékezésén is dolgoznak az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) közösen egy mesterséges intelligencia-alapú technológia segítségével.
Kézfertőtlenítéskor az ujjbegyeket és a kézhátat hanyagoljuk el legtöbbször – állapították meg a Semmelweis Egyetem és az Óbudai Egyetem szakemberei. Közös kutatásuk nemrég az Antimicrobial Resistance & Infection Control nevű szaklapban jelent meg.
Szakértők vizsgálták a kézfertőtlenítés hatékonyságát
340 orvostanhallgató vett részt a vizsgálatban, akik véletlenszerűen kiválasztva kaptak 1,5 vagy 3 ml, a kereskedelmi forgalomban kaphatókkal megegyező összetételű alkoholos kézfertőtlenítőt. Két alkalommal kellett használniuk ezeket a kutatás részeként – egyszer folyékony, és két héttel később egy gélalapú szert, melyekbe láthatatlan fluoreszkáló részecskéket kevertek. A kézfertőtlenítés hatékonyságát ezután az Óbudai Egyetemen fejlesztett, teljesen automatizált digitális szkenner (Semmelweis System by HandInScan) segítségével elemezték a szakemberek.
„Másfél milliliter kézfertőtlenítő kevésnek bizonyult a kézfej teljes lefedéséhez. A gél esetében átlagosan a kéz 7%-át nem sikerült ennél a mennyiségnél fertőtleníteni, a folyékony szer pedig 5.8 %-ot hagyott lefedetlenül, melyek kórházi kézhigiéné esetében jelentős hiányosságok”
– mondta dr. Voniatis Konstantinos, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikájának sebész rezidense, a tanulmány első szerzője.
Vannak hiányosságok
Ezzel szemben a 3 ml-es mennyiség mindkét típusú kézfertőtlenítő esetében jól működött, és a lefedetlen terület nagysága 1,5% alatt maradt. Leggyakrabban az ujjbegyek és a domináns kéz hátsó része maradtak ki a fertőtlenítésből. A résztvevők tipikusan rosszul becsülték meg a hatékony kézfertőtlenítéshez szükséges mennyiséget is, amikor erről kérdezték őket.
„A WHO jelenlegi iránymutatása úgy fogalmaz, hogy tenyérnyi kézfertőtlenítőt érdemes használni, és azt 20-30 másodpercig dörzsölni. Az ajánlás helyenként nem elég részletes, hiányoznak az alátámasztó kutatások, bizonyítékok. A koronavírus-járvány alatt a kézhigiéné előtérbe került, és kutatásaink, melyek eredményei bárki számára megfontolandók, azt bizonyítják, hogy ezek a sztenderdek frissítésre szorulnak. Erről már nemzetközi szinten is elkezdődött az egyeztetés”
– magyarázza dr. Haidegger Tamás, az Óbudai Egyetem Kutató és Innovációs Központjának főigazgatója, és a WHO betegbiztonsági munkacsoportjának (POPS) tagja.
A kutatók szerint más szempontokat is érdemes figyelembe venni. A folyékony kézfertőtlenítő például jobban eloszlott kisebb mennyiségnél, viszont jóval több folyt el belőle feleslegesen nagyobb mennyiségnél, mint a gélből.
„A kéz mérete kritikus a helyes mennyiség kiválasztásánál. Azt találtuk, hogy egy átlagos kézméretnél 1,5 ml nem elég, a kisebb kezeknek sem. 3 ml kézfertőtlenítő hatásosabb, viszont egy nagyobb kézre ez sem feltétlenül elég, míg egy kisebb kézre túl sok is lehet. Ráadásul ennél a mennyiségnél az átlagos bedörzsölési idő 40-42 másodperc volt, ami a napi klinikai gyakorlatban túl hosszú idő. 1,5 ml használatánál ez csak 30-32 másodperc, de a WHO által ajánlott időnél ez is több”
– fejti ki dr. Voniatis Konstantinos.
Megelőzhetnénk a kórházi fertőzéseket
A WHO adatai szerint az akut ellátásban százból hét beteg kap el valamilyen kórházi fertőzést a gazdaságilag legfejlettebb országokban, ugyanez a szám akár 15 is lehet a kevésbé vagy közepesen fejlettekben.
„Statisztikai adatok alapján a kórházi fertőzések körülbelül 40 %-a direkt kontaktusból, vagyis a nem megfelelő kézhigiénéből ered, és nagyjából 10 %-uk halálos kimenetelű. Évente többszázezer beteg veszíti életét világszerte, pedig részletes és evidencia-alapú szabályozással ezek megelőzhetők lennének”
– teszi hozzá dr. Haidegger Tamás.
A két kutató az ISO (International Organization for Standardization) kézhigiénés szabványokat kidolgozó munkabizottságának is tagja, melynek fő feladata a kézfertőtlenítésre vonatkozó egységes sztenderdek kialakítása az egészségügyi intézmények részére.
Munkájuk révén a nemzetközi munkacsoport még az idén megjelentetheti a világ első kézhigiénés szabványát ISO 23447 számon. dr. Voniatis Konstantinos szerint, aki a ISO munkabizottság vezetője, az új szabvány nemcsak elméleti, de gyakorlati szempontokat is figyelembe véve nyújthat támogatást modern kórházi kézhigiénés programok felállításához.
