Bajban a hazai kézműves sörfőzdék, nehéz év van mögöttük
Az is elég valószínűnek tűnik, hogy 2023 sem lesz sokkal könnyebb, de legalább már tudják, mire kell készülniük.
Békésszentandrás, 2021. szeptember 2.
A Rózsa Sörkert épülete a Szent András Sörfõzde mellett. A nagy hazai sörgyárak privatizációja 1991 körül kezdõdött el, ami a hazai sörpiac megszerzésen túl a korábbi állandó sörhiányt lett volna hivatott megszüntetni. Simkó József és Rozsán Csongor mélyépítõ és agrármérnök alapította a településen a Szent András Sörfõzdét, melynek elsõ forgalomba került söre mindössze egy tíz napos tréning után készült el egy közkedvelt receptúra alapján, amit akkoriban - a német berendezésgyártó nevét viselve - Jägernek hívtak.
MTVA/Bizományosi: Lehotka LászlóA teljes magyar ipart alaposan földhöz vágta az idei infláció, az alapanyagárak jelentős emelkedése, valamint az energiaárak megugrása. Nem voltak kivételek a sörfőzdék sem, főleg a kisebb manufaktúrák kerültek bajba.
A Pénzcentrum megszólaltatott néhány úgynevezett „mikrofőzdét”, ahol a legnagyobb problémaként valóban a fent említett nehézségeket hozták fel, azonban szerencsére azért van néhány pozitív jel is.
Általános az áremelés, csak a mérték a kérdés
„A 2022-es év váratlanul nehéz kihívásokat hozott a teljes kisüzemi szektor számára, ami éppen hogy felocsúdott a pandémia okozta piaci turbulenciából” – mondta Ottó Gábor, a Horizont sörfőzde ügyvezetője.
„Kettős érzésem van az idei évvel kapcsolatban, egyrészt továbbra is meg tudtuk tartani az elmúlt évek magas növekedési dinamikáját, még úgy is, hogy négy alkalommal voltunk kénytelenek árat emelni” – tette hozzá.
„Mi alapvetően nem szeretnénk, de a piac és a gazdasági helyzet nem hagy nekünk sem más választást, így már meghirdettük a partnereknek az áremelést az év elejére. Más nagyobb és kisebb sörgyárakhoz, főzdékhez hasonlóan, ezek 10-20% közöttiek termékektől függően” – nyilatkozta Bukovinszky Béla, a Szent András sörfőzde ügyvezető igazgatója.
