Kína: egyszerre hozott örömöt és félelmet a zéró-Covid poltika átalakítása
Noha a rendkívül szigorú járványügyi intézkedések sora átalakításra került, a lakosság vegyes érzelmekkel fogadta a bejelentést: egyszerre örülnek, hogy közel három év után lazítás jön, ám eközben félnek is az újabb koronavírusos megbetegedésektől.
Bezárt utcai tesztállomás a dél-kínai Kuangcsou városban 2022. december elsején, miután a kínai hatóságok enyhítettek a koronavírus-járvány megfékezésére hozott intézkedéseken. Kuangcsouban, a fertőzési hullám legújabb gócpontjában bejelentették, hogy egyes lakosoknak nem kell többé tesztelésen részt venniük.
MTI/AP
A CNN beszámolója szerint a munkások országszerte szerelik le a zéró-Covid plakátokat és jelzéseket az utcákról, már levették a metróállomások faláról az egészségügyi kódot szkennelő eszközöket és több ellenőrzőpontot is bezártak, miután a kormány bejelentette a járványügyi intézkedések felülvizsgálatát.
Noha rengeteg lakos megkönnyebbült és örül az intézkedések lazításának, sokan még most is aggódnak a következmények miatt, néhányan pedig egyenesen megkérdőjelezték, hogy a kormány hogyan lesz képes bevezetni az új szabályokat.
Echo Ding, egy pekingi technológiai cég vezetője például úgy nyilatkozott, az, hogy minden egyik napról a másikra megváltozott, egészen elképesztő, kiemelve, hogy az utóbbi időkben már úgy érezte, ha nem térhet vissza normális életéhez, akkor „megőrül”.
Mint ismert, szerdán a kínai egészségügyi hatóságok egy 10 pontból álló nemzeti tervvel álltak elő, mellyel átalakították a rendkívül szigorú zéró-Covid politikát, mely javarészt megszüntette a nyilvános helyeken történő kód szkennelést; visszavonták a tömeges tesztelést; s több fertőzöttnek is lehetővé tették, hogy otthonában töltse a kötelező karantént.
Ding ennek kapcsán feltette a kérdést, „hogyan változhat meg minden ilyen gyorsan?” – hozzátéve, hogy minden a kormányon múlik, azonban annyira irreálisnak érzi a gyors változtatást, hogy az az érzése, a lakosságot „bolondnak nézik”.
Öröm és félelem is uralkodik a lakosság körében
David Wang, sanghaji szabadúszó úgy nyilatkozott, noha a változtatások üdvözlendők, ezzel együtt hitetlenkedést is kiváltottak az emberekből, miután Sanghaj az év elején több mint két hónapon át le volt zárva. Wang örül is, meg nem is: elmondása szerint legtöbb barátja poszttraumás stressz-szindróma tipikus jeleit mutatja, és nem tudják feldolgozni, hogy ez most tényleg megtörténik.
A vezető egészségügyi tisztviselők szerdán azt mondták, hogy a szabályok megváltoztatása „tudományos bizonyítékokon alapul”, kiemelve, hogy az omikron a domináns változat, mely kevésbé fertőző, illetve az oltási arány is kiemelkedő az országban.
Miután Kínában országszerte egy példátlan tiltakozási hullám söpört végig, a kormánynak is lépnie kellett, annak ellenére, hogy még mindig azon álláspontjához tartja magát, hogy egyetlen fertőzöttet sem akar az országban. A lakosság pedig most többek között azért is kapkodja a fejét, mert a kormány és az állami média már nagyon régóta azt hangsúlyozza, hogy milyen veszélyes a koronavírus.
Ehhez képest most azt kommunikálják, hogy az omikron variáns egy enyhébb lefolyású betegséget okoz, egyes jelentésekben pedig egyenesen elbagatellizálják a koronavírus-fertőzés súlyosságát. E hirtelen pálfordulás pedig érthető módon a lakosságban is bizalmatlanságot és bizonytalanságot keltett, főként úgy, hogy a kormány korábban nagyon heves hangvételű kampányokkal próbálta meggyőzni az embereket a zéró-Covid politika fontosságáról és hatékonyságáról.
