Bárhogy is alakul a választás, sokat javulhat a magyar-izraeli viszony
Haivry úgy véli, hogy „a választások után vagy jó, vagy nagyon jó lesz az izraeli–magyar viszony”.
Fotó:
Benjámin Netanjahu volt izraeli miniszterelnök felszólal az izraeli parlamentben, a kneszetben 2022. június 30-án, miután a 120 képviselõ többsége, 92-en ellenszavazat nélkül megszavazta a parlament feloszlatásáról szóló törvényjavaslat végsõ, harmadik változatát is, és éjféltõl a koalíciós megállapodás rotációs egyezségének megfelelõn átmeneti kormány élén Jaír Lapid, a centrista Van jövõ párt vezetõje átveszi a kormányfõi hivatalt Naftali Bennettõl.
MTI/EPA/Abir Szultan
Ofir Haivry, a jeruzsálemi Herzl Intézet tudományos ügyekért felelős alelnöke, a Nemzeti Stratégiai Kezdeményezés igazgatója a Magyar Nemzetnek mondta el, hogy mit vár az izraeli választás után a két ország viszonyáról.
Úgy gondolja, ha Benjamin Netanjahunak sikerül győznie, akkor valószínűleg még szorosabb együttműködés születik Izrael és Magyarország között, azonban baloldali siker estén is el kell Lapidnak ismerni, hogy fontos a jó kapcsolat a magyarokkal.
„Habár a baloldali kormányok, mint például a Biden-adminisztráció, hajlamosak Magyarországot szélsőjobboldali államnak leírni. Ezzel nem értek egyet, szerintem a Fidesz egy fősodrú jobbközép párt, de az Egyesült Államok sokszor nyomást gyakorol más országokra, hogy változtassanak a Magyarországhoz való hozzáállásukon. Ez akár hathatna az izraeli baloldali koalícióra is” – jegyezte meg.
Úgy véli viszont, hogy Lapidnak és Ganznak sincs semmilyen különleges célja Magyarországgal kapcsolatban, ráadásul van személyes kötődésük, ugyanis mindkettejüknek van magyar felmenője.
„Tisztában vannak a ténnyel, hogy a magyarok szoros szövetségeseink, amit értékelni kell. Azt gondolom tehát, hogy a választások után vagy jó, vagy nagyon jó lesz az izraeli–magyar viszony”
– mondta.
Kifejtette, hogy a két ország pozíciója nagyon hasonló az orosz-ukrán háború kapcsán: elítélik az orosz agressziót, egyetértenek, hogy Ukrajnának joga van megvédeni magát, azonban „mindkét országnak nemzeti érdeke, hogy ne folyjon bele közvetlenül a konfliktusba”.
„Néhány nyugati ország engedné, hogy tovább dúljon a háború, hiszen előnyük származna Oroszország kivéreztetéséből. De Magyarország és Izrael azt mondja, hogy nem szabad engedni a háború folytatódását, mielőbbi megoldást kell találni” – fejtette ki.
„Izrael abban reménykedik, hogy a nyugat-európai országok áthelyezik a nagykövetségeiket Jeruzsálembe. Magyarország szívesen tenné ezt, de a közös EU-politika ezt nem engedi. Giorgia Meloni, illetve az olasz jobboldal győzelmével talán erősödik az európai jobboldal, és elkezdődhetnek a változások” – emlékeztetett.
Úgy gondolja, hogy az EU-nak és Magyarországnak ebből előnye is származhatna, hiszen
„a közelgő években ennek a területnek a kihasználásával új alternatívát találhatnak a mediterrán és a közép-európai országok a gázellátásra, ami nagyon fontos lenne a jelenlegi helyzetben”.
