Orbán szerint Brüsszel és a pénz viszonya kaotikus, Európa pedig egyre idegesebb

Orbán elmondta, amikor legutóbb Brüsszelben járt az állam és kormányfők csúcstalálkozóján, érezhető volt, hogy mindenki idegesebb volt a szokásosnál. Hozzátette, az hogy minden országban nő a feszültség, a brüsszeli tárgyalóteremben is érezni lehetett.

Ahogyan ő fogalmazott, mindenki bajban van, és emiatt megoldást kell találni. Ugyanakkor szerinte a józan ész előbb-utóbb teret nyer magának, mert minden ember úgy gondolja, ha van egy háború, amit el sem szabadott volna kezdeni, miközben rengetegen halnak meg, illetve még a mi életünket is megnehezítik, a józan ész azt mondja, jobb lenne, ha ez a háború nem lenne. Soron kívül Lakatos Márk-ügy: az ügyészség megnevezte, milyen súlyos bűncselekmény miatt nyomoznak

Orbán kiemelte, egy háborúnak úgy lehet vége, ha megegyeznek a felek egymással, Emiatt sem ért egyet azokkal a hangokkal, akik azt mondják, ezt a háborút végi kell vinni, és az egyik félnek győznie kell. „Vannak ilyen hangok, de mindenki tudja, hogy ezt azt jelenti, még hosszú-hosszú évekig lenne háború Európa szomszédságában.

Emiatt arra számít, hogy a tűzszünet és a béketárgyalások melletti hangok erősödni fognak. Magyarországon az elejétől kezdve ez volt az álláspont, amit egyre többen és többen követhetnek Európában.

NE HAGYD KI

Belföld

Donald Trump ismét felhívta Orbán Viktort

Brüsszel és a pénz viszonya kaotikus

Orbán megjegyezte, Brüsszel és a pénz viszonya kaotikus, nehezen átlátható. Szerinte senki ne vegyen mérget arra, ha Brüsszelben mondanak egy számot, mert gyakran csinálják azt, hogy adnak pénzt, ami tízszer annyit mozdít meg, majd kiderül, tizedannyi pénz sem volt, mint amiről az elején beszéltek. „A számokkal óvatos lennék.”

A miniszterelnök elmondta, három nagy kiadás körvonalazódik, ha Ukrajnáról van szó, amit valakinek állnia kell, ami nem lehet más, mint a Nyugat. Az egyik ilyen pont a háború költsége, kezdve a fegyverekkel és más eszközökkel. Az EU-nak van egy pénzügyi kerete, amiből ilyen típusú kiadásokat finanszíroz, és ez szerepel is az unió költségvetésében, nem igényel újabb befizetéseket a tagállamok részéről. „Ez egy jelentős összeg, olyan 9 milliárd euró körüli pénzről beszélünk.” Ez az összeg afölött van, amit egyes országok katonai eszközök formájában odaadnak.

Nehéz döntések előtt áll Magyarország

A második nagy tétel, amiről most még nem tudunk semmit, az újjáépítés kérdése. Egyelőre kérdéses, hogy egyes területeket ki építheti újjá, és a Nyugat mennyi pénzt szánhat erre, illetve kik azok, akik ebben részt akarnak venni. Orbán szerint ez komoly tehert jelent az adományozó országoknak, akik részt fognak venni ebben.

A harmadik tétel pedig Ukrajna működtetése, melynek kapcsán Orbán azt mondta, Ukrajna már a háború előtt sem tudta működtetni magát, most pedig még kevésbé. Havi szinten 5 milliárd euróra van szükségük arra, hogy az állam ne omoljon össze.

„Az a kérdés, hogy ki fogja odaadni ezt a pénzt.” Erről zajlanak most az egyezkedések, illetve arról, hogy egyáltalán akar-e mindenki ebben részt venni. Erről a kérdésről Magyarországnak is döntenie kell, mert ha segítünk, az is kérdés, hogy milyen formában tesszük ezt meg. „Együtt, a többiekkel, külön, adományként, kölcsönnel…”