Havi 40-80 ezer forinttal több maradhat a boltokban egy családi bevásárlás után
Emiatt sok vásárló már nem a korábban megszokott minőséghez és márkához ragaszkodik, hanem az olcsóbb, sajátmárkás termékeket választják, és jobban keresik az akciókat.
Fotó: Pixabay
A fogyasztói árak emelkedése szeptemberben átlépte a lélektani 20 százalékot, s ezen belül a 35,2 százalékos élelmiszer-drágulás volt a legfájdalmasabb, amely által a bevásárlás immár óriási terhet jelent a családok többségének.
A Napi.hu a Pulzus Kutató segítségével arra kérdezett rá, mennyivel emelkedett az elmúlt hónapokban az egy főre eső havi élelmiszer-kiadás, az eredményekből pedig az derült ki, hogy ez több négytagú családnál a 100 ezer forintot is megközelítheti.
Emellett megindult az úgynevezett lefelé vásárlás is, ami azt jelenti, hogy sok vásárló már nem a korábban megszokott minőséghez és márkához ragaszkodik, hanem az olcsóbb, sajátmárkás termékeket választják, és jobban keresik az akciókat.
Továbbá a válaszadók 35 százaléka nyilatkozta, hogy egy év alatt fejenként 10-20 ezer forint között nőttek az élelmiszer-kiadásai, ami egy négytagú család esetében 40-80 ezer forintot jelent, 20-21 százalék pedig azt vallotta, hogy 5-10, illetve 20-25 ezer forint között emelkedett ez az összeg fejenként.
Azok aránya, akik ennél is nagyobb növekményt érzékeltek, 15 százalékra tehető, és mindössze 8 százalék állította, hogy ez az összeg kevesebb 5 ezer forintnál, illetve hasonló számokat adtak meg a nyugdíjas válaszadók is.
A 60 év feletti korosztályból 11 százalék mondta, hogy 25 ezer forintnál többet hagynak ott az élelmiszerboltokban, mint egy évvel korábban, a nyugdíjasok többsége pedig 10-20 ezerrel költ többet havonta élelmiszerre, mint tavaly ősszel.
Bár a lakóhely szerint bontás nem mutatott nagy különbségeket, az viszont nyilvánvalóvá vált, hogy a községben élők nagyobb arányban vallottak 20-25 ezer forintos fejenkénti drágulásról, míg a budapestiek közül az átlagnál többen mondták, hogy 25 ezer forintnál is nagyobb a növekmény.
A kutatás arra is rávilágított, hogy a diplomások általánosságban nagyobb mértékű drágulást érzékeltek, ami összefüggésben lehet a magasabb fizetésükkel, vagy azzal, hogy „nehezebben engedik el” a megszokott márkájú/minőségű élelmiszereket.
A lap már az év elején is feltette ugyanezt a kérdést, s akkor 45 százalék nyilatkozta, hogy fejenként 5-10 ezer forinttal emelkedtek a költéseik, amely által egyértelmű, hogy az utóbbi hónapokban sokat romlott a helyzet.
