Vörös zónához közelíthet a magyar devizatartalék
A magyar devizatartalékok közel lehetnek a vörös zónához, szakemberek szerint pedig nem elképzelhetetlen, hogy esetlegesen extra segítségre lehet szüksége Magyarországnak.
Fotó: Pixabay
Az Mfor a magyar devizatartalékokat elemző cikkében azt írja, két szempont alapján szokás megítélni, hogy sok, vagy kevés-e a magyar devizatartalék: egyesek azt nézik, hogy a devizatartalék elég-e egy bizonyos mértékű, általában három-, de akár hathavi import kifizetéséhez.
Ez alapján azonban vészjóslónak tűnik a helyzet, a KSH hétfőn közzétett adatai szerint ugyanis a júliusi behozatal 12,1 milliárd euró volt. Ez az akkori árfolyamon mintegy 12,4 milliárd dollárt jelentett, ez az érték pedig az azt megelőző két havi, (júniusi és májusi) importadatokkal együtt 38,8 milliárdot tesz ki, amelyet már bőven nem fedezett a július végi 36,6 milliárd dolláros devizatartalék.
Ennél frissebb adatok leghamarabb csak egy hónap múlva érkeznek majd, ám az Equilor összegzése alapján már most ott tartunk, hogy több ország, köztük Magyarország és Pakisztán már a fenntarthatósági korlátnak tekintett háromhavi import értékénél is kevesebb devizatartalékkal rendelkezik.
Mások máshogy számolnak
Egyes szakértők nem az importfedezettséget tekintik mérvadónak, hanem azt, hogy az ország rövid lejáratú külső adósságának rendezéséhez rendelkezésre áll-e a forrás: az MNB is ebbe a táborba tartozik. 2008-ban, a világgazdasági válság után tért át a magyar jegybank a Greenspan-Guidotti szabály követésére.
E szabály lényege, hogy a devizatartalékoknak az ország egy éven belül lejáró külföldi adósságát kell fedezniük, ez a megközelítés pedig hasznos lehet, amikor nem sikerül külső forráshoz jutni, így csak a devizatartalékból lehet visszafizetni a külső adósságot.
A két különböző metódusból történő választás során fontos szempont, hogy az IMF a rövid külső adósság alapján értékeli egy-egy ország tartalékait: 2021 végén Magyarország rövid lejáratú külső adóssága 26,7 milliárd euróra rúgott, melyekre az akkori, 38,3 milliárdos devizatartalék még fedezetet nyújtott. Ám a 11,6 milliárdos különbség március végéig 3,7 milliárdra szűkült, ez pedig azóta csak tovább csökkent, így szakértők szerint feltételezhető, hogy Magyarország pénzügyi helyzete rosszul áll.
