Európai Parlament: Magyarország már nem tekinthető teljes értékű demokráciának

Az EU-képviselők által csütörtökön közzétett jelentés szerint az EU tétlensége súlyosbította a visszaesést Magyarországon, a helyreállítási uniós pénzeket pedig vissza kell tartani, „amíg az ország nem tesz eleget az uniós ajánlásoknak és a bírósági ítéleteknek”.

Az Európai Parlament hivatalos közleményében elítélte „a magyar kormány szándékos és szisztematikus erőfeszítéseit az európai értékek aláásására”, s eredményeket követel a 7. cikk szerint indított eljárásban. Azt írják, a határozott uniós fellépés hiánya hozzájárult a „választási autokrácia hibrid rendszerének” kialakulásához, vagyis egy olyan alkotmányos rendszerhez, melyben ugyan vannak választások, ám a demokratikus normák és előírások tiszteletben tartása hiányzik. Soron kívül Küszöbön az új gázszerződés Törökországgal – Szijjártó Isztambulban tárgyal

A csütörtökön az EP-ben 433 igen szavazattal, 123 nem ellenében és 28 tartózkodás mellett elfogadott jelentés azon korábbi jelentés nyomán készült el, mellyel az EP 2018-ban elindította Magyarországgal szemben a 7. cikk szerinti „jogállamisági eljárást”.

Az EP „sajnálja”, hogy a Tanács „képtelen érdemi előrelépést elérni a demokratikus visszalépés ellensúlyozására”, a képviselők pedig hangsúlyozták, hogy a 7. cikk 1. bekezdése nem követeli meg a tagállamok egyhangú döntését az uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázatának megállapításához, sem pedig konkrét ajánlások vagy határidők meghatározásához.

A képviselők e megállapítások nyomán arra kérik a Bizottságot, hogy „teljes mértékben használja ki a rendelkezésére álló eszközöket”, különös tekintettel a feltételrendszerről szóló rendeletre. A jelentésben úgy fogalmaztak, „egy olyan időszakban, amikor az uniós értékeket különösen veszélyezteti az Ukrajna elleni orosz háború és annak EU-ellenes fellépése”, a képviselők arra is felszólítják a Bizottságot, hogy:

• tartózkodjon a magyar helyreállítási terv jóváhagyásától mindaddig, amíg Magyarország nem tesz eleget az összes, vonatkozó európai ajánlásnak, s nem hajtja végre az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának valamennyi vonatkozó ítéletét;
• zárja ki a finanszírozásból azon kohéziós programokat, melyek hozzájárulnak az uniós forrásokkal való visszaéléshez vagy a jogállamiság megsértéséhez;
• szigorúbban alkalmazza a közös rendelkezésekről szóló rendeletet és a költségvetési rendeletet az uniós pénzeszközökkel való politikai célú visszaélésekkel szembeni fellépés érdekében.