Putyin Németországra sem hallgat, nem hátrál ki az ukrán háborúból

Nem tapasztalható változás Vlagyimir Putyinnál az Ukrajna ellen indított háborújának megítélésében – mondta Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben az orosz elnökkel előző nap telefonon folytatott megbeszéléséről.

 A kancellár – aki legutóbb május végén beszélt az orosz államfővel – Irakli Garibasvili georgiai kormányfővel tartott tájékoztatóján kérdésre elmondta: a több mint három hónapos megszakítás után folytatott párbeszéd alapján úgy látja, az orosz elnökben „sajnos” nem érlelődött meg az a felismerés, hogy „hiba volt elindítani ezt a háborút”, és nem tűnik úgy, mintha változna a hozzáállása, noha nap mint nap egyre világosabb, hogy a béke felé vezető utat egyedül az orosz csapatok teljes kivonása nyithatja meg.

Arra a kérdésre, hogy Németország hajlandó-e első, és egyedüli országként nyugati – német – gyártmányú harckocsikkal is támogatni Ukrajnát, kijelentette, hogy továbbra is csak a partnerekkel egyeztetve küldenek fegyvereket az orosz támadás ellen védekező ukrán erőknek.

Kiemelte:  az utóbbi napok fejleményei azt mutatják, hogy éppen a Németországtól kapott fegyverek járultak hozzá a legnagyobb mértékben ahhoz, hogy „az ukránok igencsak látványos módon képesek az országuk védelmére”.

NE HAGYD KI

Európa

Orbán Viktor: Ha Putyin mond valamit, annak következménye van

Hozzátette, hogy Berlin változatlanul az ukrán tűzérségi és a légvédelmi képességek fejlesztésére összpontosít. Példaként említette, hogy a legmodernebb német fejlesztésű fegyverrendszerek között számon tartott IRIS-T légvédelmi rakétarendszerből is szállítanak majd Ukrajnának, holott ilyen rendszerrel a német hadsereg (Bundeswehr) sem rendelkezik még.

A kormány rendszeresen frissített nyilvántartásából is kiviláglik, hogy Németország döntő jelentőségű katonai támogatást nyújt Ukrajnának – jegyezte meg Olaf Scholz, utalva egy nyilvános összeállításra, amely szerint egyedül az utóbbi héten négy Gepard típusú önjáró légvédelmi ágyút szállítottak, amelyek száma így 24-re emelkedett.

Az örmény-azeri határon kiújult harcokkal kapcsolatban a német kancellár és a georgiai miniszterelnök is az erőszak azonnali beszüntetését sürgette. Irakli Garibasvili hangsúlyozta, hogy kormánya mély aggodalommal tekint a Georgia szomszédságában zajló vérontást, amelyet elfogadhatatlannak tart. Olaf Scholz kiemelte, hogy „ez a konfliktus értelmetlen és emberek életébe kerül, békésen kell megoldani”.

Azzal kapcsolatban, hogy Németország és más európai országok is számítanak Azerbajdzsánra az Ukrajna elleni háborúval összefüggésben visszafogott orosz gázszállítások okozta kiesés pótlásában, Olaf Scholz azt mondta, hogy „mindig adódnak valahol gazdasági következményekkel járó nehézségek”, de Németország „tanult a hibájából” és igyekszik több forrásra építeni földgázellátását, mert csak így lehet megerősíteni az ország „energiafüggetlenségét és energiaszuverenitását”.

(MTI)