Kifejezetten népszerűvé vált a magyarok körében a SZÉP-kártyás vásárlás, a lehetőség viszont már nem él

Ahogy arról korábban is beszámoltunk, idén február és június között élelmiszerre is lehetett költeni a munkáltatók által plusz juttatásként adott SZÉP-kártyás összegeket. Noha a lehetőséggel sokan éltek, a kormány nem hosszabbította meg június 30. után e lehetőséget, a 24.hu pedig megkereste az ügyben az illetékes hivatalokat, ám nem kaptak választ.

Amikor bevezették, a vendéglátásban attól tartottak, hogy a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került ágazattól vonják majd el a forgalmat az élelmiszerbolti vásárlások, ennek ellenére a kártyakibocsátóktól érkezett visszajelzések alapján a többi szegmens forgalma is emelkedett a február és június közötti időintervallumban. Soron kívül Gulyás Gergely Magyar Péterről: „Időben szóltam, hogy elmebeteg”

Nagy valószínűséggel a húsvét miatt, de a kártyakibocsátók adatai alapján február 1. és július 1. között több mint 41,5 milliárd forintért vásárolt a lakosság a boltokban élelmiszert a Szép-kártyákkal. Az OTP adatai szerint pedig a februártól júniusig tartó időszakban az előző év azonos időszakához képest 34 százalékkal növekedett a SZÉP-kártyás költések száma.

A jelenlegi helyzetben, amikor az infláció elszállóban, és a rezsiemelés terheit is viselni kell, kifejezetten nagy segítséget jelentene a magyar családoknak, ha továbbra is vásárolhatnának a keresztzsebes rendszerrel: a legfrissebb adatok szerint a fogyasztói árak átlagosan 13,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit júliusban, a legbrutálisabb áremelkedés pedig az élelmiszereknél történt.

A KSH adatai szerint ugyanis az élelmiszereknél 27 százalékra emelkedett az infláció mértéke: a margarin (65,8 százalék), a kenyér (57,9 százalék), a sajt (52,6 százalék), a száraztészta (49,1 százalék), a tejtermékek (43,8 százalék), a baromfihús (38,8 százalék), a péksütemények (38,5 százalék) és a tojás (37,5 százalék) drágult a leglátványosabban.