COVID-bulik: mi az igazság?
Az elmúlt hetekben olyan beszámolókról lehetett hallani, amit az ember alig akart elhinni, ugyanis több esetben úgynevezett COVID-bulit rendeztek, azzal a szándékkal, hogy elkapják a koronavírust, meggyőződve a létezéséről.
Az elmúlt hetekben olyan beszámolókról lehetett hallani, amit az ember alig akart elhinni, ugyanis több esetben úgynevezett COVID-bulit rendeztek, azzal a szándékkal, hogy elkapják a koronavírust, meggyőződve a létezéséről.
A koronabulikról már több esetben figyelmeztettek mind az orvosok, mind az egészségügyi hatóságok, és elmondták, hogy nagyon felelőtlen és veszélyes ilyen összejöveteleket tartani, ám felmerül a kérdés, hogy valójában léteznek-e ilyen típusú bulik? Nos, ha közelebbről megvizsgáljuk a kérdést, kiderül, hogy általában félrejelentett esetek, vagy súlyos félreértések miatt alakult ki a jelenség.
Folyamatosan jelennek meg a nagyobb sajtóorgánumokban, köztük a New York Times-ban, a Vox-ban és a CNN-en is különböző COVID-bulikról szóló beszámolók, azonban a The Verge úgy véli, ezek súlyos félreértéseken alapulnak. Az ilyen beszámolók a koronavírussal kapcsolatos alapvető zavarodottság eredményei a lap szerint.
Több magas rangú politikus szerte a világban lealacsonyította a pandémia hatásait, aminek köszönhetően egyedül az orvosok és a hatóságok maradtak, akik figyelmeztetni tudják a lakosságot. A szakemberek pedig értelemszerűen minden esetben, amikor vakmerő viselkedést vélnek felfedezni, azonnal kifejezik nemtetszésüket, amivel több pletykának is alapot teremtethetnek.
Maga a nevezék, vagyis a COVID-buli is megtévesztő, ugyanis gyakran az olyan összejövetelekre is alkalmazni szokták, amik alapvetően jóhiszeműek, de a szervezői felelőtlenek voltak, például olyan körülmények között zajlottak, ahol rendes távolságtartás például lehetetlen. Több koronabuliról is kiderült már, hogy nem minden az, aminek látszik, szinte gyűjteményt lehetne alkotni a hasonló beszámolókból.
A The Verge különböző eseteket, köztük Texasban, Floridában, Alabamában, Észak-Karolinában és Washingtonban megtörténteket sorolt fel, amikről minden esetben kiderültek, hogy hamisak vagy alaptalanok voltak. Általában másodkézből származó pletykák, vagy abszolút félreértelmezett helyzetek alapozták meg, hogy azt állítsák, az ilyen eseményeken részt vevők szándékosan akarták elkapni a vírust.
A legszomorúbb mind közül a Floridában történt eset volt, ami egy 17 éves lány életébe került. A pletyka úgy szólt, hogy a helyi templom rendezett egy koronabulit, amivel szándékosan, több mint 100 gyereket akartak lefertőzni a vírussal, és az érintett lány is köztük volt. A szülei kipróbálták a valószínűleg haszontalan hidroxiklorokin-kúrát, viszont a lány két héttel később életét vesztette.
A valóságban azonban picit más a helyzet. A 17 éves lány sajnálatos módon valóban elhunyt, és a szülei ténylegesen hidroxiklorokinnal próbálták gyógyítani, arra azonban semmilyen bizonyíték nem utal, hogy a templom szándékosan próbálta meg lefertőzni a gyerekeket, mindösszesen egy promóció látható a Facebook-oldalukon, hasonlót meg sem említve.
A Washingtoni esetben pedig kiderült, hogy a kontaktkutatás jutott téves eredményre, ugyanis ott meg maguk az érintettek mondták, hogy COVID-bulin vettek részt, viszont a részletesebb vizsgálódást követően kiderült, hogy nem volt szó szándékos megfertőződésről, mindösszesen felelőtlen és ártatlan magatartásról.
Ezek a történetek pedig kiválóan felvázolják a valós probléma alapjait, ugyanis az ilyen típusú tömegrendezvények valóban a koronavírus terjedésének melegágyai lehetnek, amik kisebb-nagyobb gócpontokat is kialakíthatnak lokálisan. Láthattuk már templomok, húsüzemek, de akár csak esküvők esetén is, hogy ahol többen vannak, ott magas lehet a terjedés kockázata.
Ne hagyd ki:
