Ennyibe kerülne minden, ha megszűnne a hatósági árszabályozás
Az ársapkák nélkül minden fogyasztónak mélyen a zsebébe kellene nyúlnia, pedig már így is előkelő helyet foglalunk el az EU inflációval terhelt országainak listáján.
Fotó: Twenty20
A GKI Gazdaságkutató Intézet legfrissebb elemzése alapján kiderült, Magyarországon emelkednének leginkább a fogyasztói árak a hatósági árszabályozás nélkül, így tízezrekkel kerülne többe a gáz és az üzemanyag háztartásonként.
Májusban a kilencedik legmagasabb áremelkedést regisztrálták hazánkban az unión belül, azonban a 10,8 százalékos adat különösen magas szint annak fényében, hogy nálunk széles körben befagyasztották az árakat, amely az üzemanyagáraktól eltekintve egyáltalán nem jellemző a többi tagállamra.
Magyarország az EU harmadik legrosszabb helyét foglalja el az infláció szempontjából, ugyanis az elmúlt 7 évben 31,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, azonban az ársapkák nélkül még rosszabb lenne a helyzet, bőven az első helyre kerülnénk.
Az intézet a KSH 2021-es fogyasztói kosár alapján kiszámította, mekkora áremelkedésre számíthatnának a hatósági áras termékek és szolgáltatások esetében, ha azokat valós piaci áron kellene megvásárolni.
Eszerint összesen 19 százalékponttal lenne nagyobb az árak növekedése a mértnél, amely a júniusi 11,7 százalékos árindexet közel 31 százalékra emelné, így az élen álló Észtország 20 százalékos drágulási üteme már nem is érződik olyan magasnak.
A számítások alapján egy főre vetítve évi 261 ezer forinttal, valamint havi 22 ezer forinttal növekedne a családi kassza összköltsége, ha ezentúl mindent a piaci áron kellene beszereznünk – derül ki a Napi.hu beszámolójából.
A földgáz piaci áron havi 15 ezer forinttal emelné a gázszámlát, az autósok üzemanyagfogyasztása pedig kocsinként havi 20 ezer forinttal kerülne többe. A villamosenergia háztartásonként plusz 6 ezer forintot jelentene havonta, az élelmiszerek pedig havi 2150 forinttal dobnák meg a kiadásokat ársapka nélkül.
