Egy évvel a tüntetések után Kuba még mindig küzd a válsággal

Egy évvel ezelőtt Kuba történetének egyik legnagyobb tüntetési hulláma indult el, a tüntetéseken részt vevők százai pedig még mindig börtönben vannak, ám a helyzet aligha változott: a gazdasági és a politikai problémák, melyek kiváltották a példátlan tüntetéseket is, egyáltalán nem oldódtak meg.

Mint ismert, Kuba utcái és közterei tavaly július 11-12-én zsúfolásig voltak tüntetőkkel, miután a lakosság a közösségi médiában buzdította egymást, hogy vonuljanak utcára, de sokan csak véletlenszerűen csatlakoztak a demonstrációkhoz, mivel másképp nem tudták jelezni a kormánynak elégedetlenségüket. Soron kívül Gulyás Gergely Magyar Péterről: „Időben szóltam, hogy elmebeteg”

Pár dolog változott ugyan, például a kommunista párti kormány 60 éve először tett pozitív lépést a vállalkozások felé: engedélyezték ugyanis a kis- és középvállalkozások működését. A koronavírus-járvány szintén megtépázta a gazdaságot, ezzel pedig törékennyé vált az országban kritikus fontosságú turisztikai ágazat is, a helyzet pedig azonnali beavatkozást igényelt.

Az általános gazdasági helyzet azonban továbbra is elkeserítő, hiszen irreálisan gyorsan emelkednek az árak, ráadásul már csak az alapvető élelmiszerek elérhetők a boltok polcain, így választék sem igazán áll a vásárlók rendelkezésére. Ha ez nem lenne elég, a lakosságnak már elfogyott a türelme, nem akarnak a kormányra várni, ezért jelentősen megugrott a kivándorlás mértéke is, a legtöbben pedig az Egyesült Államokba menekülnek.

Fonso megjegyezni, hogy az egyébként is szörnyű gazdasági helyzeten csak tovább rontanak az amerikai szankciók, s bár Joe Biden ugyan enyhített pár szankción, mellyel lehetővé tette, hogy az amerikaiak több pénzt küldhessenek kubai rokonaiknak, sőt, egyes vízumokat akár Kubában is feldolgozhatnak, kampányígéreteit eddig csak igen lassú ütemben tudta megvalósítani.

A tavalyi heves tüntetések kapcsán a helyi hatóságok nem kívánták közölni, hogy pontosan hány embert tartóztattak le, ám független szervezetek vizsgálata szerint több mint 1400 kubait börtönöztek be a tüntetések után, akiknek többsége a mai napig börtönben van.

Az országos ügyészség júniusban közölte, hogy a helyi bíróságok összesen 488 ember ügyében hoztak ítéletet, melyek 25 évig terjedő börtönbüntetésig terjedtek. Egy kubai ügyvéd az AP-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, az állam szándékosan kriminalizálja az olyan alapvető jogok gyakorlását, melyek egyébként minden normális és demokratikus társadalomban védve vannak: a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a tiltakozáshoz való jog.

Az egykor virágzó cukoripar is a múlté: a legutóbbi betakarítás során mindössze 480 tonnát sikerült előállítani, mely az eredetileg tervezett mennyiség kevesebb, mint fele. A legnagyobb problémát azonban az jelenti, hogy Kubának több külföldi szerződése is van cukorexportra, ez a mennyiség azonban nem elég a szerződésekben foglalt mennyiségek teljesítéséhez.