Dollár
391,65 Ft
Euró
406,34 Ft
Font
470,86 Ft
Bitcoin
16,492 $

Kuba beleveti magát a piacgazdaságba a kisvállalkozások legalizálásával

Fotó: Unsplash/Ed Yourdon
not image

Borbély Fanni

2021. augusztus 17. - 00:40

A következő hónapokban több ezer kubai kis- és középvállalkozás számára engedélyezik a cégalapítást a szigetország kommunista kormányának egyik legfontosabb gazdasági reformja keretében azóta, hogy az 1960-as években államosította az összes vállalkozást.

A reform, amelynek részletei a héten láttak napvilágot, 1968 óta először teszi lehetővé a kis- és középvállalkozások bejegyeztetését, véget vetve annak a jogi bizonytalanságnak, amelyben sokan évekig éltek a szovjet típusú gazdaságban. A kubai közgazdászok szerint a törvény a kis- és közepes méretű állami cégekre is vonatkozik majd, megnyitva az utat egyes tevékenységek jelentős decentralizációja előtt, arra kényszerítve a támogatott vállalkozásokat, hogy nyereségessé váljanak vagy megszűnjenek.

Soron kívül Rövidesen bemutatják a B-21 Raidert, a világ legfejlettebb harci repülőjét

“A vendéglátóiparban az államilag támogatott étkezdék ezrei vagy bezárnak, vagy szövetkezetekké, illetve kisvállalkozásokká alakulnak át” – mondta egy névtelenséget kérő, a folyamatban részt vevő középvezető. Azok, amelyeket megtart, kis- és közepes méretű állami tulajdonú, velük versenyző vállalkozásokká válnak. Bár Kubában mindig is voltak magángazdaságok és mezőgazdasági szövetkezetek, a gazdaság nagy része állami kézben volt egészen az 1990-es évekig, amikor is néhány területen engedélyezték az erősen szabályozott kisvállalkozások működését önfoglalkoztatás címszó alatt, ami jelentősen korlátozta legitimitásukat és jogi helyzetüket.

Az új intézkedések kulcsfontosságú részét képezik az új kubai vezető, Miguel Diaz-Canel által a tavalyi év során végrehajtott gazdasági reformoknak, mivel a koronavírus-járvány és a szigorodó amerikai szankciók miatt az ország ingatag gazdasági helyzetbe került, és az élelmiszer-, gyógyszer- és egyéb alapvető javak hiánya riasztó méreteket öltött. Alejandro Gil gazdasági miniszter egy szerda esti televíziós műsorban elmondta, hogy az intézkedések az állami és a magánvállalkozásokat egyenlő feltételek mellé helyezik a versenyben, az együttműködésben és a közös vállalatok létrehozásában, hasonlóan a kapitalista országokhoz.

“Ez a gazdaság diverzifikációjának és fejlődésének egy új szakaszának kiindulópontja, hogy a lehető legjobban kiaknázhassuk a benne rejlő lehetőségeket”

– mondta Gil, hozzátéve, hogy a reform fellendíti a foglalkoztatást, és lehetővé teszi, hogy a járvány enyhülésével a gazdaság erőteljesebben fellendüljön.

A mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV-k) létrehozását a kubai minisztertanács májusi jóváhagyásával felgyorsították. Az új KKV-k hozzáférhetnek majd az állami nagykereskedelmi rendszerhez, importálhatnak és exportálhatnak, árakat határozhatnak meg és külföldi befektetéseket vonzhatnak, de csak egy olyan, államilag dominált üzleti környezetben, ahol az ilyen tevékenységek továbbra is erősen szabályozottak maradnak majd.

Az Államtanács által ebben a hónapban közzétett törvényerejű rendelete szerint a vállalatok létszáma nem haladhatja meg a 100 főt, és magánszemélyek csak egyetlen vállalat tulajdonosai lehetnek. Mindazonáltal ez még így is egy üdvözlendő lépés sok vállalkozó és a legtöbb közgazdász számára, akik már régóta követelték a reformot.

“Kuba egy vegyes gazdasági modell felé halad, legalábbis a foglalkoztatás tekintetében”

– mondta Pavel Vidal, a kubai központi bank volt közgazdásza, aki a kolumbiai Pontificia Javeriana Egyetemen tanít.

“Ezzel a nyitással néhány éven belül a nem állami szektor a gazdaság teljes foglalkoztatásának több mint 50 százalékát fogja képviselni”

– fejtette ki Vidal, hozzátéve, hogy “még sok mindent kell tenni”.

Az évek óta stagnáló kubai gazdaság 2020-ban 10,9 százalékkal zsugorodott, és a júniusig tartó hat hónapban további 2 százalékkal zuhant be a tavalyi év első hat hónapjához képest. A gazdaság továbbra is nagymértékben függ a turizmustól és az importtól. A karibi sziget városaiban július 11-én emberek ezrei vonultak az utcára, hogy az 1959-es forradalom óta a legnagyobb kormányellenes tüntetéseken tiltakozzanak az életkörülmények ellen. Diaz-Canel az Egyesült Államokat hibáztatta a zavargásokért, mondván, hogy a tüntetőket az Egyesült Államok által szervezett közösségi médiakampányok manipulálták.

A kubai magánszektor az 1990-es évek óta fokozatosan bővült, és számos ágazatban több mint 600 ezer önálló vállalkozói engedélyt szerzett, mely magában foglalja a vállalkozókat és alkalmazottaikat, a kereskedőket és a taxisofőröket. Az úgynevezett nem állami szektor, beleértve a mezőgazdaságot is, a hivatalosan foglalkoztatott 4,9 millió kubai munkaerő egyharmadának ad munkát, a többiek az államnak dolgoznak – írja a Reuters.

ads

Van egy sztorid?

Szemtanúja voltál valaminek, vagy épp van egy olyan történeted, melyet szívesen megosztanál másokkal?

Küldd el nekünk, és amennyiben érdekesnek találjuk, úgy közzétesszük azt oldalunkon.