Ez szerepel az Európai unió sokat vitatott hatodik szankciócsomagjában
Nagy viták és ellentétek árán, de végül csak sikerült megállapodnia az Európai Uniónak a hatodik szankciós csomagban.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (b) és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatót tart az Oroszország elleni szankciók hatodik csomagjáról tartott kétnapos rendkívüli EU-csúcstalálkozó végén Brüsszelben 2022. május 31-én.
MTI/EPA/Olivier Hoslet
A szankciócsomag elsősorban a magyar kormány ellenkezése miatt késett ennyit, előbb az olajembargó ügyében. Az embargóról folyamatosan azt emlegette a magyar kormány, hogy gazdasági atombombaként érne fel az orosz olaj szankcionálása.
Valójában arról van szó, ahogyan azt egy szakértő alapján magunk is megírtuk, hogy az Adriai-tenger felőli olajvezetékről szépen lehetett volna biztosítani Magyarország olajigényét, viszont ez jóval kisebb profitot eredményezett volna az államnak.
Az olajembargóban végül arra a megállapodásra jutottak az államok, hogy egyelőre mentesítik a csővezetékes olajat a szankciók alól, amelyet Magyarország győzelemként könyvelt el. Ekkor azonban még nem volt vége a magyar kormány ellenkezésének.
Kirill pátriárka szankcionálása is akadályozó tényező volt, a magyar kormány ugyanis kijelentette, hogy nem lehet egyházi személyeket szankcionálni, mert az a vallásszabadságot sértené, ez pedig kihatással lenne Magyarországra is.
Mivel az uniós döntéshozók türelme elkezdett fogyni, ezért úgy voltak vele, inkább megadják Orbánnak, amit akar, csak fogadják már el végre a szankciós csomagot – így kivették belőle a háborús bűntetteket nyíltan ünneplő pátriárkát.
Az olajembargón felül a csomag keretében összesen 65 orosz személyt, főként tisztviselőket és oligarchákat szankcionáltak. Ezek között van Alina Kabajeva is, akiről régóta azt pletykálják, hogy Vlagyimir Putyin titkolt barátnője lehet.
Azatbek Omurbekov is a szankcionált személyek listájára került, aki elsősorban a bucsai mészárlásokért felelős orosz egységek vezetője volt. Ezek az egységek követték el a háború legbrutálisabb bűntetteit, amelyek már népirtásra hajaznak – idézte fel a The Guardian.
Mihail Mizincev is az uniós szankciólistára került, aki pedig a Donyeck megyében található délkelet-ukrajnai kikötőváros, Mariupol teljes szétbombázását és a helyiek kiirtását irányította. Mizincev kezéhez rengeteg vér tapad, egyebek mellett a drámaszínházat és a szülészetet is az ő parancsára bombázták le.
További fontos szankciója, hogy Oroszország legnagyobb bankját, a Magyarországon is hosszabb ideig jelenlévő Sberbankot is szankcionálták, egészen pontosan úgy, hogy kizárták a nemzetközi átutalásokat lebonyolító SWIFT-rendszerből.
