Négy uniós ország is lobbizik, hogy az oroszoktól lefoglalt vagyonból építsék újjá Ukrajnát
Sajátos felhasználási módszert találtak ki az orosz oligarcháktól befagyasztott vagyonokra az uniós országok vezetői.
Litvánia, Lettország, Észtország és Szlovákia vezetői is azt kérik az Európai Uniótól kedden, hogy kobozzák el az oroszok számláin befagyasztott vagyont és fordítsák Ukrajna újjáépítésére, miután vége az orosz inváziónak – tudta meg a Reuters.
Az ukrán kormány május 3-án nyilvánosságra hozott becslése szerint mintegy 600 milliárd dollárra lesz szükség, hogy az oroszok által elpusztított infrastruktúrát újjáépítsék. Ez az összeg pedig továbbra is emelkedik, ahogy halad előre a háború.
A Reuters birtokába jutott, négy uniós ország által írt levél tanulsága szerint az oroszok által okozott károk egy részét, beleértve az áldozatoknak ítélendő kártérítést, abból a vagyonból kell fedezni, amit az oroszok számláiról befagyasztottak.
A négy uniós ország amellett érvel, hogy hosszabb távon minden kereskedelmi és gazdasági kapcsolatot meg kell szakítani Oroszországgal, így további szankciókat kell kivetni – biztosítani kell ugyanis, hogy az EU semmilyen módon nem járul hozzá a háborús gépezethez.
Az Európai Unió jelentős mennyiségű vagyont fagyasztott be orosz oligarcháktól, valamint az Orosz Jegybanktól, csak az utóbbi 300 milliárd dollár körüli értékű lehet. Mint írják, már csak meg kell találni a jogi módját, hogy ezeket a forrásokat Ukrajna újjáépítésére lehessen fordítani.
Az Európai Bizottság még múlt szerdán jelentette ki, hogy meg fogja vizsgálni, lehetséges-e valamilyen módon lefoglalni a befagyasztott vagyonokat, bármilyen tagállami vagy uniós jog alapján. A Bizottság azonban jelezte, ez egyáltalán nem egyszerű:
A négy uniós ország viszont amellett érvel levelében, hogy amennyiben nem sikerül jogilag elkobozni a vagyonokat, akkor egészen addig vissza kell őket tartani, ameddig Oroszország nem kompenzálja Ukrajnát a félelmetes mértékű károkért, amit okoztak az invázióval.