Megrázó bizonyítékok kerültek elő a bucsai népirtásról, köztük egy videó is
Számos bűntettet követett el az orosz hadsereg az Ukrajna elleni invázió kezdete óta, de a Kijev egyik elővárosában, Bucsában végrehajtott mészárlás még ezek közül is kiemelkedik.
Madár repül az új sírok felett a bucsai temetõben 2022. április 17-én. Bucsa körzetét több mint egy hónapig az Ukrajnát támadó orosz erõk tartották ellenõrzés alatt.
MTI/EPA/Oleg Petrasjuk
A New York Times több tanúval és túlélővel beszélt, akik átélték az oroszok által elkövetett bucsai népirtást, amelynek során a megszálló csapatok mintegy ezer embert, köztük gyermekeket is nemes egyszerűséggel kivégeztek, holttesteiket vagy tömegsírba tették, vagy pedig felgyújtották.
A New York Times ráadásul ezen felül megosztott egy videót, amelyen látszik, ahogyan az orosz katonák fegyvert szegeznek kilenc, bekötött szemmel, libasorban vonuló férfira, akiket mint utóbb kiderült, egy kivételével ki is végeztek.
A március 4-i esetről készült felvételek részben biztonsági kamerákból, részben egy közeli házban lakó szemtanú által készített videókból származnak és megrázóan a dokumentálják, mi lehetett mintegy 1000 ukrán sorsa az orosz csapatok kezei között.
Szemtanúk beszámolója szerint a kilenc férfit két katona vitt át egy közeli irodaházhoz, amelyet az oroszok elfoglaltak Bucsa megszállása során és egy ideiglenes bázissá alakították át. Az elfogott ukrán civileket bevitték az irodaház területére, a szemtanúk ezt követően lövéseket hallottak, a férfiak pedig már soha nem jöttek ki.
A kivégzettek között volt egy látványosan kék, kapucnis felsős férfi, akit egy drónfelvételen lehetett észrevenni, ami március 5-én készült. Bár nagyon rossz minőségű a kép, de a kék pulóver egyértelműen kitűnik, mellettük pedig két orosz katona állomásozott.
Ezek alapján pedig egyértelműen kiderül, hogy ezt a férfi társaságot még március elején kivégezték. Ez már csak azért is fontos, mert van egy április 2-án készült felvétel, amely bejárta a világsajtót, amelyben ugyanaz a kapucnis pulóveres férfi szerepel – magyarán a holtteste egy hónapig hevert az irodaház területén.
A március 4-én kivégzett férfiakat nem is temették el, a helyszínen pedig készültek is brutális fotók, ezeket azonban kegyeleti okokból nem csatolnám. Ezek a bizonyítékok viszont a napnál is világosabban rámutatnak a brutális orosz mészárlásra, aminek Bucsa lett kitéve márciusban.
Hiába állítják az orosz politikusok, valamint az orosz szimpatizánsok, hogy nem ők követték el a bucsai mészárlást, valamint még az ukránokat vádolták meg azzal, hogy elkövették a gaztettet, az újabb bizonyítékok, felvételek elsöprő erejűeket a bűnösség kérdése tekintetében.
A március 4-én kivégzett férfiak a háború előtt még egyszerű gyári munkások és családfők voltak, az invázióval azonban Bucsa védőivé váltak. Az első orosz offenzívát még vissza is verték, a második ellen azonban tehetetlenek voltak, ezért rejtőzniük kellett.
Az oroszok végül megtalálták és elfogták őket, amit pedig a felvételen láthatunk feljebb, az pont az a pillanat, amikor az óvóhelyükről kikényszerítették őket. Köztük volt Ivan Szkjiba is, aki csodával határos módon túlélte a mészárlást.
Állítása szerint azt követően, hogy elbukták a saját állásaikat, lementek egy pincébe és igyekeztek minden szerettüknek írni, hogy körbevették őket, ezért rejtőznek. Szkjiba elmondása szerint az oroszok házról-házra jártak és mindenkit átvizsgáltak, hogy külső jegyek alapján meg tudják-e állapítani, hogy harcosok-e.
Az oroszok átvitték őket az irodaházhoz, ahol egyenként kezdték el kivégezni az embereket, mivel nem beszéltek. Egy ember végül feldobta őket, akit a New York Times birtokába jutott dokumentumok szerint azóta hazaárulás is miatt bíróság elé is állítottak.
Szkjibának egy szerencséje volt, hogy nem kapott halálos sebet, viszont halottnak tettette magát. Amint biztossá vált, hogy az orosz katonák elmentek, azonnal elmenekült, a maradék nyolc társa holtteste viszont Bucsa felszabadításáig az irodaház hátsó udvarán hevert.
A neves napilap által megerősített bizonyítékok pedig egyértelműen háborús bűntettet igazolnak, bár arra nem lehet számítani, hogy az oroszok bármilyen háborús bűntettet is elismernének valaha – az ilyen jellegű bizonyítékok esetén viszont sok kérdés nem is marad.
