Év végéig egyre inkább érezhetővé válnak a háború gazdasági következményei
A covid-válság és a háború hatása miatt nem túl jók a kilátások, így idén várhatóan már nem áll vissza a járvány előtti jólét.
Fotó: Pixabay 
Az Intrum és a GKI mutatója alapján folytatódott a magyar háztartások fizetőképességének enyhe növekedése 2022 első negyedévében, az előző negyedévhez képest 2 százalékkal, éves összehasonlításban pedig 16 százalékkal.
Ez alapján arra következtethetünk, hogy a koronavírus-járvány okozta sokk után nagyrészt helyreállt a lakosság fizetőképessége, amelyhez az állam szociális kiadásai (nyugdíjemelés, adócsökkentés) is hozzájárult.
Eközben kihívást jelentett a magas infláció és a lakásárak emelkedése, s bár a friss számokban még kevéssé mutatkozik meg az ukrajnai háború hatása, év végéig viszont egyre inkább érezhetővé válnak majd a gazdasági következményei.
Deszpot Károly, az Intrum CMS igazgatója szerint „a háború kimenetele, sőt kiterjedtsége beláthatatlan, így nehéz megjósolni, milyen következményei lehetnek a lakosság pénzügyeire nézve”, majd hozzátette, abban biztosak lehetünk, hogy jelentősen lassulni fog a gazdasági növekedés dinamikája.
Úgy véli, ennek nemcsak a háború az oka, hanem a már korábban létező folyamatok, például a magyar államháztartás hiánya és a romló kereskedelmi mérleg, amelyek az állami és piaci befektetések csökkenését és a bérnövekedés lassulását eredményezhetik, így „2022-ben várhatóan romlik a háztartások pénzügyi helyzete”.
Emellett az idei első két negyedév GDP-adata még várhatóan kedvező lesz, azonban a háború rövid- és középtávon a magyar gazdaságra is hatni fog, az igazgató pedig kiemelte, „az új világgazdasági helyzet első jele a forint gyengülése és az általános áremelkedés”.
Elmagyarázta, ez utóbbi mögött elsősorban az energiahordozók áremelkedése áll, mivel a növekvő energiaárak a hatósági árak ellenére is beépülnek a lakossági árindexbe is, hozzájárulva számos termék árnövekedéséhez.
A Portfolio cikkéből kiderül, miszerint a szakértő azt is hangsúlyozta, hogy az árstop miatti különbözetet a költségvetésből fedezzük, azaz „az energiaárrobbanás hozzájárul a magyar államháztartási egyensúly romlásához is”.
