Csúcson az orosz infláció, de a rubel még mindig nagyon küzd
Kétéves csúcsra emelkedett az oroszországi infláció a maga 17,8 százalékával, a rubel azonban a legjobban teljesítő deviza lett.
Fotó: Illusztráció | Twenty20Az oroszok ukrajnai háborúja miatt kivetett szankciók valamilyen szinten elérték a hatásukat, ugyanis az amúgy is magas infláció tovább emelkedett: a tészták 29,6 százalékkal, a vaj 26,1 százalékkal, a gyümölcsök és zöldségek pedig 33 százalékkal drágultak.
A Központi Bank szerint az éves infláció idén elérheti a 23 százalékot, majd jövőre lelassul, és 2024-re visszatér a 4 százalékos célértékhez, és arra számítanak, hogy májustól mérséklődik a havi emelkedés.
Vlagyimir Putyin elnök kitart azon véleménye mellett, hogy a nyugati országok jobban megszenvedik a szankciókat, mint Oroszország, amely az elnök szerint ellenálló a külföldről érkező kihívások ellen.
Oroszország egy sor intézkedést hozott a családok és a vállalatok megsegítésére, miután olyan vállalatok vonultak ki, mint az Ikea, a McDonald’s vagy a Coca Cola, azonban az orosz lakosok, úgy tűnik, még jól bírják a megszorításokat.
Az ország vezetése emellett tőkekorlátozás vezettek be, amelyek meghozták az eredményeket, ugyanis a rubel lett az év legjobban teljesítő devizája a dollárral szemben, megelőzve a brazil reált.
Miután két nap szünet után ismét kinyitott a moszkvai tőzsde, a rubel erősödni kezdett a hét közepén, idén már 11 százalékkal került feljebb árfolyama a dollárral szemben az év eleje óta, ezzel pedig lekörözte a brazil reált is.
Az orosz deviza idei nyeresége jórészt annak köszönhető, hogy az orosz kormány több szigorú intézkedést vezetett be az árfolyam védelme érdekében, miután az ország Ukrajna elleni katonai agressziójára válaszul a nyugati országok komoly szankcióval sújtották az orosz gazdaságot.
Ezeknek hatására először zuhanni kezdett a rubel, azonban az a döntés, hogy orosz pénzben kell fizetni több szállításért, köztük a földgázért is, jelentősen megerősítette a devizát.
Ugyanakkor sok ország felfüggesztette az orosz devizával való kereskedést, ezért a rubel erősödése nem fedi a valóságot, mert bár így van, az országok és vállalatok vagy nem akarják vagy nem tudják kihasználni a helyzetet.
Ennek ellenére a rubel szereplése egyedülálló, a múltban ugyanis a hasonló tőkekorlátozást bevezető országoknak nem sikerült hasonló intézkedésekkel meggátolni devizájuk gyengülését.
