Szétesőben az uniós egység az olajembargó ügyében, újabb ország kér halasztást
Ugyan Magyarország ellenzi a leghangosabban az olajembargót, nem csak a magyar kormány tartózkodik a hatodik szankciós csomag megszavazásától.
Legújabban Bulgária jelentette be, hogy vétóval fognak élni a szankciók ellen, amennyiben nem kapnak haladékot az olajembargó alól – idézte a Reuters Bulgária miniszterelnök-helyettesének, Asszen Vaszilevnek a nyilatkozatát.
A Reuters állítása szerint az uniós országok kormányai közelebb kerültek vasárnap a megállapodáshoz, azonban további tárgyalásokra lesz szükség, hogy az orosz energiától leginkább függő országok számára valamilyen megoldást találjanak.
Vaszilev nyilatkozata viszont nem erre utal, ugyanis bár elismerte, hogy zajlanak a tárgyalások, egyértelművé tette, hogy amennyiben más uniós országok is kapnak haladékot, akkor Bulgária is akar magának:
Magyarország, Szlovákia és Csehország is haladékot kért az olajembargó alól, mindhárom ország ugyanis jelentős mértékben függ az orosz olajtól, amelyeket még a szovjet időkben épített vezetékeken keresztül kapnak.
E három ország komoly kihívásokkal néz szembe az alternatív források keresésével összefüggően, Magyarország még attól is tartózkodik, hogy egyáltalán bármilyen feltétellel, haladékkal megszavazza ezt a szankciós csomagot.
Az Európai Bizottság pénteken finomította a javaslatot, meghosszabbította volna az országok haladékát, ám itt sem látszik elfogadás Magyarország részéről. Mindeközben Bulgária is haladékot kért, ám egyelőre ezt nem kapta meg.
Vaszilev közölte, hogy Bulgáriának már csak azért is kell a haladék, mert az egyetlen olajfinomítójuk a Fekete-tenger partján van és idő kell ahhoz, hogy például a kénmentesítő üzemeket átalakítsák úgy, hogy orosz olajon kívül is tudjanak feldolgozni szénhidrogént.
Az orosz Lukoil kezében lévő Neftochim Burgas olajfinomító a domináns üzemanyag-ellátó, az unió legszegényebb országának tekinthető Bulgária felét látja el olajjal. Vaszilev szerint, amennyiben nem kapnak haladékot, csökkenhetnek a finomítói kapacitásaik, nőnének az árak és környezetvédelmi veszélyek is felmerülnének.