„Ukrajna, Moldova és Grúzia reménnyel tekint Európára”
Mind a három keleti európai ország immáron megszenvedte az oroszok agresszióját, illetve destabilizációs törekvéseit.
Roberta Metsola, az Európai Parlament (EP) elnöke beszédet mond a sajtószabadság világnapja alkalmából az Európai Parlament 2022. május 3-i ülésén Strasbourgban.
MTI/EPA/Julien Warnand
Erre pedig Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke is utalt azzal, hogy közölte, Ukrajna, Moldova, Grúzia és a Nyugat-Balkán „reménnyel tekint” Európára az ukrán válság közepette – idézte a grúz Agenda hírportál.
„Miközben Európában háború zajlik, azt akarom, hogy az európai projekt visszaszerezze a célját, a lelkesedését és a tiszta irányát. Ukrajna, Moldova, Grúzia és a Nyugat-Balkán népei Európára néznek, ugyanazzal a reménnyel és a közösség érzésével”
Metsola közölte, hogy Oroszország inváziója megváltoztatta a világot, a globális demokratikus rend súlya most Európa vállára nehezedik, de ezt felelősen kell hordozni. Mint mondta, ez egy olyan pillanat, ami egy generáció alatt csak egyszer történik.
Nem véletlen, hogy Metsola e három országot, plusz a nyugat-balkáni térséget emelte ki. Utóbbit elsősorban azért, mert a Nyugat-Balkán uniós integrációja régóta a küszöbön áll, Albánia lesz várhatóan a következő ország, amely felvételt nyer.
Grúzia ellen 2008-ban indított inváziót Oroszország, szintén azt sérelmezte, hogy a grúzok inkább az európai integrációt választanák az oroszok helyett. Ennek az eredménye az lett, hogy a közigazgatásilag Grúziához tartozó Dél-Osszétia és Abházia de facto orosz irányítás alá került, ám ezek működésképtelen területek.
Moldova még 1992-ben szenvedte meg az oroszok destabilizálását, amikor Transznyisztria vívta a szakadárháborúját Kisinyovval. Transznyisztria végül de facto független lett, az orosz hadsereg azonban továbbra is ott állomásozik és ebből sem lett működőképes állam.
Ukrajna esetében pedig február 24 óta látjuk, hogy mennyire pusztító az orosz agresszió. Már nemcsak arról van szó, hogy Putyin „meg akarja leckéztetni” az ukránokat, mint mondjuk a grúzokat, hanem itt már népirtásról és háborús bűntettekről lehet beszélni.
