Kína kiakadt a NATO-ra, szerintük Európát és Ázsiát is bomlasztják
A kínai külügyminisztérium meglehetősen hevesen reagált, miután a brit külügy felszólította Kínát, hogy a szabályok szerint játsszon.
Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár sajtótájékoztatót tart a védelmi szervezet székházában Brüsszelben 2022. április 5-én, egy nappal a tagországok külügyminisztereinek találkozója elõtt.
MTI/EPA/Stephanie Lecocq
Liz Truss brit külügyminiszter még szerdán fogalmazott úgy, hogy meg kell erősíteni a NATO-t és direkt figyelmeztetést küldött Kínának is: „minden országnak a szabályok szerint kell játszania, ilyen ország Kína is”.
Mint a The Guardian is beszámolt arról, Vang Venbin, a kínai külügyminisztérium szóvivője elítélte Truss kommentjeit és azzal vádolta meg a NATO-t, hogy miközben az követeli az országoktól, hogy alapvető normák szerint viselkedjenek, addig:
„Szándékosan és pusztító módon indítottak háborúkat, dobtak le bombákat szuverén államokra, illetve öltek meg ártatlan civileket”
Vang hozzátette: a NATO, amely egy katonai szervezet az észak-atlanti térségben, az elmúlt évek során betette a lábát az ázsiai-csendes-óceániai régióba, hogy konfliktusokat szítson. Már Európában elrontották, most Ázsia és a világ jön?
Kína ezzel gyakorlatilag az oroszok narratíváját közölte, a Kreml ugyanis már hónapok óta arról beszél, hogy a NATO provokálta ki a háborút a terjeszkedésével. A fegyveres szervezet viszont ezzel ellentétben inkább a védelemre helyezi a hangsúlyt, Ukrajna esetében is.
A NATO például már arra készül, hogy akár hónapokon vagy éveken keresztül fog tartani a háború Ukrajnában – írja a The Guardian. A szövetség azonban jelezte, hogy még akkor is kitartanak, ha évekig tart a háború.
A NATO jelezte ugyanis, hogy fent fogják tartani az Ukrajnának nyújtandó segélyt Oroszországgal szemben, amely beletartozik, hogy felújítják Kijev fegyverrendszerét és fejlett nyugati fegyverekkel váltják ki az elavult szovjet rendszereket.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is jelezte, hogy akár fel kell készülni a hosszú távú hadakozásra, ugyanis akár évekig elhúzódhat a háború. Mint mondta, a nyugati hatalmak ettől függetlenül fent fogják tartani az orosz elnökre helyezett nyomást:
„A NATO szövetségesek felkészültek arra, hogy hosszabb időn keresztül támogatást nyújtsanak és segítsék Ukrajna átalakulását, hogy a régi szovjet felszereléseiket modern NATO-standard fegyverekre és rendszerekre váltsák, amihez nagyobb felkészültség kell”
Nagyon fontos, egyelőre megválaszolhatatlan kérdés, hogy Oroszország mikor tervez felhagyni a háborúval. Május 9-e kulcsdátum lesz e tekintetben, ott biztosan várható valamifajta győzelmi ünneplés, kérdés azonban, hogy ez jelentheti-e a háború végét.
Május 9-ig ugyanis jelentős katonai sikert kell felmutatniuk az oroszoknak és egyelőre nagy kérdés, hogy ezt csak propaganda-szinten fogják végrehajtani vagy ténylegesen be tudnak venni valami nagyobb terület, vagy akár csak stabilizálják a kezükben Donyecket és Luhanszkot.
