Hiába böjtölünk, sokkal többet fogyhatunk, ha csak a kalóriákat számoljuk
A manapság trendinek és divatosnak számító időszakos böjt sokkal több hátránnyal járhat, mintha csak csökkentenénk a napi szinten bevitt kalóriamennyiséget.
Az elmúlt évtizedben a koplaló diéták egyre népszerűbbé váltak – a „fogyókúra-guruk” azt állítják, hogy ez a fajta étrend a leghatékonyabb módja a fogyásnak és az anyagcsere-egészség javításának.
A The New England Journal of Medicine tudományos folyóiratban publikált kutatás kifejezetten az időben korlátozott táplálkozás egyik típusára összpontosított, amelyet 16:8 diétának neveznek, és amely a táplálékbevitelt napi nyolc órára korlátozza. Ebben az esetben a vizsgálat során a koplaló önkénteseket arra kérték, hogy csak reggel 8 és délután 4 óra között étkezzenek.
A vizsgálatba 139 személyt vontak be, akik mind túlsúllyal vagy elhízással küzdöttek, ezenkívül viszont egészségesek voltak.
Az önkénteseket véletlenszerűen két csoportra osztották: az egyik csoport tagjai időbeli korlátozással járó táplálkozást végeztek, a másik csoportban lévő személyek pedig bármikor ehettek. Mindkét csoportnak korlátoznia kellett a napi kalóriabevitelt, a férfiak legfeljebb 1 800 kalóriát, a nők pedig legfeljebb 1 500 kalóriát vihettek be szervezetükbe.
Korábbi tanulmányok felvetették annak lehetőségét, hogy a koplaló étrend előnyeinek egy része annak köszönhető, hogy a módszer egyszerűen csökkenti az általános kalóriabevitelt, ezért most annak kiderítésére összpontosítottak, hogy a napi 16 órás böjtnek vannak-e konkrét előnyei.
Megállapították, hogy az időben korlátozott táplálkozású csoportba tartozók testsúlyuk 9 százalékát veszítették el, ehhez képest az egész napos étkezést folytató csoportban 7,2 százalékos volt a csökkenés.
Kutatók rámutattak, hogy ez a különbség statisztikailag nem szignifikáns, továbbá arra a következtetésre jutottak, hogy a fogyást úgy tűnik, elsősorban a kalóriacsökkentés vezérli, és nem befolyásolják az időben korlátozott táplálkozási szokások.
Az eredmények ellenére természetesen lehetnek előnyei az időben korlátozott táplálkozási stratégiáknak is, mégpedig olyan egyének esetében, akiknek a megszokott étkezési mintái a 24 órás időszak szerteágazóbb szakaszaira terjednek ki, illetve azoknál is hasznos lehet, akiknél korábban anyagcserezavarokat, illetve szív- és érrendszeri problémákat diagnosztizáltak.