Orosz jegybank: „nehéz időszakba“ lép az orosz gazdaság
Az ország központi bankjának vezetője úgy véli, hogy az orosz gazdaság jelentős kiigazítások időszakába lép, hogy megbirkózzon az Egyesült Államok és szövetségesei által Moszkva ellen bevezetett szankciók hatásaival.
Fotó: Twenty20
„Gazdaságunk a szankciókkal kapcsolatos strukturális változások nehéz időszakába lép. Mint mondtam, a szankciók elsősorban a pénzügyi piacot érintették, de most már egyre inkább a gazdaságot kezdik érinteni“
– mondta Elvira Nabiullina hétfőn az Állami Duma ülésén.
A tisztségviselő szerint Oroszországnak még vannak tartalékai a gazdaság támogatására, de ezeket már nem sokáig lesznek képesek fenntartani, különösen azután, hogy nagyjából a felét a szankciók miatt külföldön befagyasztották.
„Az az időszak, amikor a gazdaság a tartalékokból élhet, lejárt. És már a második-harmadik negyedév elején a strukturális átalakulás és az új üzleti modellek keresésének időszakába lépünk“
– fejtette ki.
Nabiullina megjegyezte, hogy bár Oroszországnak még mindig lehetősége van arra, hogy tartalékai mintegy felét, felhasználja, amely mintegy 300 milliárd dollárt tesznek ki. De ezek nagyrészt aranyból, jüanból és IMF lehívási jogokból állnak, ami nem segít a valuta helyzetének kezelésében a hazai piacon – írja a Russia Today.
A tisztviselő méltatta azokat az intézkedéseket, amelyeket Oroszország már bevezetett a gazdaság támogatására, beleértve a saját pénzügyi üzenetküldő rendszerére, az SPFS-re való áttérést, miután az országot márciusban elvágták a SWIFT-től.
„Amikor 2014-ben először jelent meg a SWIFT-től való leválasztás veszélye, kifejlesztettük az SPFS-t, amely a SWIFT-szabványok szerint működik. Az orosz partnerekkel együttműködni kívánó külföldi résztvevők csatlakozhatnak és már csatlakoznak is hozzá. Jelenleg 12 országból 52 külföldi szervezet csatlakozott az SPFS-hez“
– ismertette.
Nabiullina hangsúlyozta, hogy a szankciók az orosz gazdaság nagy részét elvágták a tartalékvalutákban, az amerikai dollárban és az euróban történő elszámolásoktól, ezért Oroszország és partnerei számára kulcsfontosságúvá vált a nemzeti valutákban történő fizetések fejlesztése.
„Itt sem a nulláról kezdünk. Már számos országgal indítottunk és fejlesztettünk ilyen kétoldalú projekteket. Most különböző országok partnereivel tárgyalunk annak érdekében, hogy minél hamarabb normalizáljuk a fizetési helyzetet“
– magyarázta.
A tisztviselő azt is megjegyezte, hogy a jegybanki alapkamat emelése pozitív hatással volt a szankciós nyomás alatt álló gazdaságra. Elmondása szerint a múlt hónapban bevezetett 20 százalékos kamatláb a márciusban bekövetkezett inflációs ugrás gyors lassulását eredményezte, ami lehetővé tette a szabályozó hatóság számára, hogy 17 százalékra csökkentse a kamatlábat.
Nabiullina hangsúlyozta, hogy a központi bank nem próbálkozik drasztikus intézkedésekkel az infláció további csökkentése érdekében, mivel ez megakadályozná, hogy a gazdaság megbirkózzon az új realitásokkal.
