Putyin szerint a nyugati szankciók miatt következett be az élelmiszerválság, korlátozná az exportot
Putyin szerint a nyugati szankciók élelmiszerválságot idéztek elő, a „barátságtalan államok” esetében pedig az export korlátozását vezetné be.
Vlagyimir Putyin orosz elnök (b) a nemzetbiztonsági tanács ülésén a moszkvai Kremlben 2022. február 21-én. A két önhatalmúlag kikiáltott kelet-ukrajnai szakadár terület - a "Luhanszki Népköztársaság" és a "Donyecki Népköztársaság" - vezetõje korábban függetlenségük elismerésére és katonai együttmûködésre kérte az orosz elnököt.
MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Pool/Alekszej NyikolszkijA nyugati szankciók globális élelmiszerválságot és energiaár-emelkedést váltottak ki, Oroszország ilyen körülmények között körültekintőbb lesz az élelmiszer-kivitelben, különösen azon az országok esetében, amelyek barátságtalan politikát folytatnak vele szemben – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz agráripari komplexum támogatásáról szóló keddi online konferencián.
„Egyértelmű, hogy az idei évben a globális élelmiszerhiány miatt óvatosabbnak kell lennünk a külföldi élelmiszer-szállítások során, nevezetesen úgy, hogy szigorúan ellenőrizzük az ilyen export paramétereit azokba az országokba, amelyek egyértelműen ellenséges politikát folytatnak velünk szemben” – mondta az elnök.
Putyin arra figyelmeztetett, hogy a magasabb energiaárak a műtrágyahiánnyal kombinálva arra késztethetik a Nyugatot, hogy pénzt nyomtatva felvásárolja a készleteket. Ez szerinte élelmiszerhiányhoz vezet a szegényebb országokban, újabb migrációs hullámokat elindítva.
Megállapította, hogy Oroszország a főbb élelmiszerek tekintetében önellátó. Beszámolója szerint az elmúlt hét év során a mezőgazdasági termékek termelése 15, az élelmiszereké pedig több mint 25 százalékkal nőtt, napraforgóolajban és gabonában az orosz vállalatok kapacitása meghaladja a keresletet.
Az orosz vezető szerint a megnövekedett orosz agrártermelési volumen lehetővé teszi, hogy az élelmiszerek ára belföldön alacsonyabb legyen, mint a világpiacon. Mind mondta, az élelmiszer-önellátás Oroszország valódi versenyelőnye, amelyet meg kell óvni a konjunktúra ingadozásaitól.
Az import helyettesítésére újabb orosz agráripari vállalatok létrehozását sürgette, fontosnak nevezte az importtartalom csökkentését az orosz mezőgazdasági termékekben. A feladatok között nevezte meg a vetőmag-nemesítést, az orosz állattenyésztés fejlesztését, a mezőgazdasági gépek és berendezések, valamint az alkatrészek saját gyártásának jelentős növelését.
Támogatásáról biztosította a kormány javaslatát, hogy az agráripari komplexum támogatására idén legalább 153 milliárd rubel többletforrást különítsenek el. (A rubel jelenleg mintegy 4,1 forintot ér.)
Méltatta, hogy Oroszországban lebegő vámot vezettek be a gabona és a napraforgóolaj exportjára és az orosz gazdák érdekében szabályozták a műtrágyapiacot. Az elnök szerint ellenőrzés alatt kell tartani az ágazat üzem- és kenőanyagokkal, vetőmaggal és törzskönyvezett termékekkel való ellátását.
Putyin kétélű fegyvernek nevezte az orosz energetikai vagyon államosítását sürgető nyugati felhívásokat, hasonló ellenlépéseket helyezve kilátásba. Hozzátette, hogy a globális energiaszektorban romlik helyzet a nem piaci intézkedések és a Gazpromra gyakorolt nyomás miatt.
Oroszország a világ legnagyobb búzaexportőre, kivitele főleg Afrikába és a Közel-Keletre irányul. Fontos termelője a kálium-, foszfát- és nitrogéntartalmú műtrágyáknak. Az orosz műtrágyatermelés meghaladja az évi 50 millió tonnát, ami a világ kapacitásának 13 százalékát jelenti.
(MTI)
