Scholz megpróbálta rávenni Zelenszkijt a semlegességre, de az ukrán elnök nemet mondott
Olaf Scholz német kancellár a müncheni konferencián, február 19-én még utoljára megpróbálta fenntartani az európai békét.
Fotó: EPA/ALEXANDRA BEIER / POOL
Scholz Oroszországba látogatott Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz még az invázió elindítása előtt, február 15-én, ahol azonban nem járt sikerrel, ugyanis Putyin a NATO-ra vonatkozó panaszok hosszú listájával kezdte a találkozót.
Az orosz elnök felvázolta Scholz a kancellárnak az oroszok, a fehéroroszok és az ukránok közötti rokoni kapcsolatot, szerint a három valójában egy nép közös nyelvvel és közös identitással, amelyet csak a közelmúlt történelmének véletlenszerű politikai beavatkozásai osztottak meg.
Scholz azzal érvelt, hogy a nemzetközi rend a meglévő határok elismerésén alapul, függetlenül attól, hogy hogyan és mikor hozták létre azokat. Figyelmeztetett, hogy a Nyugat soha nem fogja elfogadni, hogy Európában feloldják a kialakult határokat.
Kiemelte, hogy a szankciók gyorsak és szigorúak lennének, és a Németország és Oroszország közötti szoros gazdasági együttműködés megszűnne. Az európai vezetőkre nehezedő nyilvános nyomás, hogy szakítsanak meg minden kapcsolatot Oroszországgal, óriási lenne.
Ezután a müncheni konferencián még egy utolsó kísérletet tett Scholz a megegyezésre, ennek keretében beszélt Zelenszkijvel, akinek azt mondta, hogy Ukrajnának le kellene mondania NATO-törekvéseiről, és semlegességet kellene hirdetnie a Nyugat és Oroszország közötti szélesebb körű európai biztonsági megállapodás részeként.
A német tervek szerint a paktumot Putyin és Biden írná alá, akik közösen garantálnák Ukrajna biztonságát, viszont Zelenszkij nem volt hajlandó belemenni egy ilyen alkuba, ugyanis véleménye szerint Putyinban nem lehet megbízni, hogy betart egy ilyen megállapodást, valamint hogy az ukránok többsége a NATO-hoz akar csatlakozni.
Scholz és tanácsadói szinte biztosak voltak benne, hogy a háborút el fogják indítani az oroszok, Putyin fenntartja az Ukrajna határaira gyakorolt katonai nyomást, hogy megfojtsa Ukrajna gazdaságát, majd végül megszállja az országot.
