A családnak csütörtökön sikerült elhagynia az ostromlott ukrán várost, majd északkeletre, a központi Dnyipro városába menekültek, jelenleg pedig egy ideiglenes menedékhelyen tartózkodnak, azonban az idősebb szülők Mariupolban maradtak.

Tanya elmondta, hogy az orosz bombázások gyakorlatilag eltörölték Mariupolt a föld felszínéről, az pedig csak idő kérdése, hogy más ukrajnai városok mikor jutnak ugyanerre a sorsra. „A helyieknek mindössze 10 százaléka maradt ott, nagyrészt olyan nyugdíjasok, akiknek nem maradt pénze, vagy azok, akiknek nincs autója, nem tudnak elmenekülni vagy épp nem tudnak járni” – mondta Tanya szomorúan.

Az édesanya megmutatta naplóbejegyzéseit is, amelyeket a földalatti rejtekhelyükön naponta frissített, benne pedig leírta, hogy semmilyen internet- vagy mobilkapcsolatunk nem volt, három hétig nem tudtak fürdeni, wc gyanánt pedig vödröt és zsákokat használtak, valamint megszűnt a gázellátás, a vízellátás és a világítás.

A család ritkán hagyta el a pincét, leginkább olyan helyzetekben, amikor élelemért vagy vízért kellett útra kelniük, egyszer pedig akkor, amikor segítettek eltemetni a szomszédaikat, akik az élelemért való sorban állás közben vesztették életüket, amikor orosz bombatámadás érte őket.

Dmitro hozzátette, hogy a szabadban kellett főzniük, amihez tüzet raktak és fát gyűjtöttek a közeli parkokból, az ételt pedig megosztották a szomszédokkal és a rokonokkal, mert nem volt más lehetőségük a túlélésre – derül ki a CNN cikkéből.

A házaspár keserűen mondta el, hogy úgy érezték, mintha az orosz erők szándékosan vették volna célba a civileket. „Ha összegyűltünk egy csoportba, hogy élelmet, gyógyszert vagy vizet szerezzünk, egyszerűen csak gyilkolni kezdtek minket”.