A NATO-nak „Putyin nyelvén kell majd beszélnie” az invázió után
Alexander Vershbow szerint az orosz elnök ukrajnai inváziója „minden várakozást felülmúlt”, valamint „jelentős következményekkel fog járni” az európai bizottsági rendre nézve.
Fotó: Twenty20A NATO korábbi főtitkár helyettese 2001 és 2005 között az Egyesült Államok oroszországi nagykövete volt, legutóbbi interjújában pedig úgy nyilatkozott, hogy „Putyin annak a gondolatnak a megszállottja, miszerint aláássa a hidegháború után kialakult rendet”, a célja pedig az, hogy visszavezesse Európát egy olyan korszakba, ahol a szférák jelentős befolyással bírtak, valamint a nagyobb országok uralkodtak a kisebbek felett.
A volt diplomata szerint ez azt jelenti, hogy a katonai szövetségnek a jövőben keményebb álláspontot kell majd képviselnie a Kremllel szemben, mivel „a valódi hatalom a katonai hatalomból ered”, amelyet valószínűleg az orosz elnök is így gondol, tehát a NATO-nak ki kell alakítania a „készenlét kultúráját” és elkezdeni „Putyin nyelvén beszélni”.
Vershbow úgy gondolja, hogy a provokálatlan ukrajnai invázióval az orosz elnök széttépte a diplomáciai szabálykönyvet, mivel megpróbálja átírni a történelmet és távol akarja tartani Oroszországtól a demokrácia „vírusát”, így az 1999-ben megkezdett Varsói Szerződés több volt országával történő bővítése „most okosabb döntésnek tűnik, mint valaha” – írta az RFERL.
Zelenszkij azonnali Európai Uniós tagságot kér Ukrajnának
Az inváziót megelőzően Oroszország garanciát követelt európai biztonsági kérdésekre vonatkozóan, többek között arra is, hogy a NATO ne terjeszkedjen olyan országok felé, mint Ukrajna vagy Grúzia, amely javaslatot Washington és a NATO is visszautasította, azzal indokolva, hogy egyetlen országnak sincs joga megtagadni egy másik országtól a szövetségi tagságra való törekvését.
Vershbow az ukrajnai konfliktus következtében a NATO európai jelenlétének „jelentős erősödésére számít Oroszország határai mentén”, ez pedig pontosan az ellenkezője annak, amit Putyin szeretne elérni. Tehát a NATO-nak át kell gondolnia a stratégiáját, mert a szervezet által követett kétirányú taktika, vagyis az elrettentés és a kommunikáció nem vezet semmi olyanra, amely befolyásolná az orosz vezető döntéseit.
