Zelenszkij: most kell véglegesen eldönteni, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja lesz-e
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét belengette az uniós vezetőknek, hogy hozzanak végleges döntést Ukrajna tagáságról.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b-j) sajtóértekezletet tart a 30 államot tömörítõ észak-atlanti védelmi szervezet brüsszeli székházában 2022. február 24-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban katonai mûvelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erõk mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenõrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadmûveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.
MTI/EPA/Stephanie Lecocq
MTI/EPA/Stephanie Lecocq
Zelenszkij elmondta, hogy tárgyalt az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel az ukrán helyzetről, valamint arról, hogy a kereskedelmi blokk további támogatást nyújtson az orosz invázió ellen harcoló Ukrajnának – idézte a Kyiv Post.
„Ez egy kulcsfontosságú pillanat, hogy véglegesen lezárjunk egy régóta húzódó megbeszélést Ukrajna Európai Uniós tagságáról. Charles Michellel tárgyaltam a további segítségről és az ukránok hősies küzdelméről”
Ukrajna már hosszú ideje szeretne az Európai Unió tagja lenni, a mostani háborút megelőző egyik legfontosabb esemény is ezen probléma miatt alakult ki. Kijev már régóta szándékozik megerősíteni az európai integrációt, ez azonban 2013-ban megtorpant.
Akkor ugyanis a híresen oroszbarát donyecki ex-kormányzó, Viktor Janukovics volt Ukrajna elnök, aki nem írta alá 2013-ban a társulási szerződést az unióval, hanem inkább Oroszország felé fordult és Moszkvával akarta megerősíteni a kapcsolatot.
Ez azonban nagyon komoly felháborodáshoz és halálos tüntetésekhez vezetett, amely „Majdani Tüntetések” néven vonult be a történelemkönyvekbe. Bár száz tüntető életét vesztette, Janukovics kormánya megbukott a tüntetések hatására – amit Oroszország azóta is puccsnak tart.
Janukovics bukása volt az, ami felrobbantotta Kelet-Ukrajnában a feszültségeket, melynek mentén kitört a polgárháború és elszabadultak a szakadár indulatok. Donyeck és Luhanszk kikiáltotta az önálló államát, a Krím-félszigetet pedig az oroszok annektálták.
Nyolc éven át gyakorlatilag megfagyott a konfliktus Keleten, Oroszország azonban elkezdett komoly erőket átcsoportosítani az ukrán határhoz. Az amerikai és nyugati politikusok folyamatosan figyelmeztettek, hogy Oroszország inváziót indíthat Ukrajna ellen.
Vlagyimir Putyin a hétfői nap folyamán elismerte Donyeck és Luhanszk függetlenségét, amelynek vezetői felkérték, hogy nyújtson katonai segítséget. 2022. február 24-én végül megtörtént, amitől mindenki tartott: Oroszország megindította hajnalban az inváziót és kitört az orosz-ukrán háború.
