Orbán Viktor az Európai Bíróság döntéséről: a pénzügyi kérdéseket nem lehet összekapcsolni politikai kérdésekkel
A miniszterelnök a Gazdasági Évnyitón tartott beszédében tért ki a jelenlegi helyzetre, és elmondta, hogy sem erkölcsileg, sem jogilag nem megalapozott az Európai Unió álláspontja.
Az Európai Unió Bírósága elutasította Magyarország és Lengyelország közös keresetét arra vonatkozóan, hogy a két ország szerette volna elérni, hogy ne kössék az uniós pénzek kiosztását jogállamisági normákhoz.
Szerdán rendkívüli Kormányinfó keretében Varga Judit igazságügyi miniszter és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már megosztotta a hivatalos álláspontot: a magyar kormány úgy véli, hogy mindez a gyermekvédelmi törvény elfogadásához köthető.
Orbán Viktor is elmondta a Gazdasági Évnyitón beszédében, hogy mit gondolnak a döntésről. A miniszterelnök az uniós pénzek áramlása kapcsán tért ki rá, és elmondta a 2021-27 közötti időszakra megállapodást kell kötni azért, hogy le lehessen hívni a pénzeket.
Elmondta, hogy az előbb említett partnerségi megállapodás rendben van, viszont az az alap, amely a válságenyhítést célzóan jött létre, abból a magyar kormány még mindig nem részesült. Összesen négy ilyen uniós ország van, Magyarország és Lengyelország politikai, míg a másik kettő technikai okok miatt.
Kiemelte, hogy még mindig nem jutottak megegyezésre, ugyanis a kormány nem akarja módosítani a törvényt, viszont az EU szerint ha nem történik meg, akkor nem adnak pénz, Orbán Viktor szerint ez az álláspont „erkölcsileg és jogilag is teljesen alaptalan“, míg a kormányé „erkölcsileg és politikailag is megalapozott“, ugyanis „nincs joguk ezt a pénzt nem ideadni“.
Kifejtette, hogy az a csata, amelyben a bírósági ítélet is született pont erről szólt: össze lehet-e kötni a jogállami elvárásokat pénzügyi támogatással?
Ez szerinte azt jelenti, hogy a magyar kormány ellenzi, és fenn is tartja, hogy bármifajta pénzügyi kérdést összekapcsoljanak bármilyen nem pénzügyi kérdéssel, mert a miniszterelnök meggyőződése az, hogyha „összekapcsolnak pénzügyi kérdéseket politikai kérdésekkel, abból előbb-utóbb pénzügyi zsarolás lesz“.
Kiemelte, hogy az egész pernek ez volt az oka, ez volt az, amiért a lengyelekkel együtt megtámadták a rendeletét az EU-nak, amely ezt az összeköttetést létrehozza. A bíróság azonban kifejtette az indoklásában, hogy semmilyen általános kapcsolat nem lehet, csak nagyon konkrét ügy esetében lehet.
Egy példát is említ: „olyan nincs, hogy azt mondják, hogy nincs sajtószabadság Magyarországon, akkor nem adunk pénzt.“ Hanem meg kell nevezniük egy konkrét gazdasági ügyet, amelyhez kapcsolódóan azt is tisztázni kell, hogy pontosan miért nem volt szabályos a pénz felhasználása.
Majd Orbán Viktor megjegyezte, hogy ez mindössze egy „politikai balhé“, ugyanis az Uniónak eddig is megvoltak az eszközei arra, hogy konkrét esetekben megvonják a támogatást az egyes tagállamoktól, ha szabálytalanságokat észlelnek a pénzek kapcsán, ezért Magyarország pozíciója nem romlott.
Feltette a kérdést, hogy mégis mit lehet most csinálni, ugyanis „attól, hogy igazunk van, pénzünk még nincs“. Addig, amíg nem érkezik meg a pénz ebből az alapból, azoknak a programoknak a támogatásait, amelyeket ebből finanszíroztak volna, megelőlegezik nemzeti költségvetésből.