Ezt lehet tudni a legújabb kínai-orosz gázmegállapodásról
Hosszú távú, 30 éves megállapodást kötött egymással Oroszország és Kína a gázellátásra vonatkozóan, amelyet a tegnapi nap folyamán jelentettek be.
Fotó: EPA/Pool/Szputnyik/Kreml/Mikhail Klimentyev
Azt biztosan tudni, hogy a megállapodás 30 évre szól, melynek keretében egy teljesen új gázvezetéken keresztül fogják Kínába szállítani az energiahordozót, megerősítve ezzel a két ország kapcsolatát és együttműködését – írja a Reuters.
A csővezetékeken keresztüli gázexport monopóliumát élvező Gazprom belement abba, hogy a kínai CNPC energiaipari óriásnak évente 10 milliárd köbméter földgázt szállítson. Ez egy új, Oroszország távol-keleti régiójában létesített vezetéken keresztül fog történni, Kína határának közelében.
A szóban forgó gázvezetéket két-három éven belül beüzemelhetik, legalábbis erre tett ígéretet a Gazprom és a kínai fél egyaránt. Az energiakereskedelem már így is jelentős volt a két ország között, amely két módon történt.
Az egyik ilyen az úgynevezett „Szibéria Ereje” gázvezeték, amely még 2019-ben kezdte meg működését Kína felé, a másik pedig a cseppfolyósított földgáz (LNG) formájában történő export. Előbbi 2021-ben 10.5 milliárd köbméter, utóbbi 6 milliárd köbméter földgázt biztosított Kínának.
A Szibéria Ereje ráadásul azért is játszik fontos szerepet, mert az újonnan létesítendő gázvezeték mellett továbbra is működni fog, sőt: a jelenlegi tervek szerint 2025-re évi 38 milliárd köbméter földgázt exportálnának Kínába azon keresztül.
A Reutersnek nyilatkozó kínai forrás szerint az új vezeték az orosz távol-keleti Sakhalin szigetét kötné össze a kínai Hellongcsiang tartománnyal és a Japán-tengeren keresztül futna. 2026-ra érné el azt a szintet a szállítás, hogy 10 milliárd köbméter földgáz kerülne át Kínába.
A megállapodás pénzügyi részleteiről egyelőre nem sokat tudni, csak annyit, hogy az árszámítás euróban fog történni és „mindkét fél elégedett volt az üzlettel”. Azt is megerősítette egy forrás, hogy a csővezetéken keresztül érkező gáz versenyképes árat nyújt az LNG-importhoz képest.
Kína pedig ezzel erősítené célját, hogy 2060-ra teljesen karbonsemleges gazdasággá váljanak és teljes mértékben elengedjék a szénalapú energiahordozók felhasználását. A földgáz kapcsán azonban továbbra is éles viták vannak a klímaszakértők között, az atomenergiához hasonlóan.
