Rákellenes gyógyszereket fejleszthetnek ki egy speciális enzim megcélzásával
A felfedezés középpontjában egy olyan enzim áll, amely kulcsszerepet játszik az immunsejtek „kiképzőtáboraként” emlegetett enzimben, amely kutatók szerint az adott feladattól függően felerősítheti vagy leállíthatja az immunválaszt.
Unsplash
A rákellenes hatásokat vizsgáló tanulmányt az ausztrál Walter Eliza Hall Intézet (WEHI) kutatói vezették, akik azt nézték meg, hogy a csecsemőmirigy miként alakítja az emberi immunitást.
Ez a szerv a szív mellett helyezkedik el, és a szervezet „kiképzőtáborának” is nevezik, mivel egészen a pubertáskor eléréséig fontos immunsejteket, úgynevezett T-sejteket termel. A csecsemőmirigy megtanítja őket a fertőzések leküzdésére és az egészséges szervek sértetlenül hagyására azáltal, hogy megmutatja nekik az egészséges szövetek előképét, amelyekkel a testben való mozgásuk során találkozni fognak.
A folyamatot az úgynevezett autoimmun regulátor (AIRE) fehérje felügyeli, amely aktiválja az egészséges szövetek képzéséhez szükséges több ezer gént. Ami eddig tisztázatlan maradt, és amit a WEHI tudósai vizsgálni kezdtek, az annak a kérdésköre, hogy az AIRE miként tudja megállapítani, hogy mely gének bekapcsolására van szüksége.
A kísérletekbe olyan egereket vontak be, amelyeket úgy alakítottak át, hogy hiányzott belőlük a KAT7 nevű enzim, amiről kiderült, hogy mélyreható szövődményeket idézhet elő az immunrendszerben. Azzal, hogy egy újszerű gyógyszerrel blokkolták a működését ezekben a preklinikai modellekben, a tudósok megállapították, hogy lényegében „újra tudták tölteni” az immunrendszert, ami különböző autoimmun betegségek kialakulásához vezetett.
A kutatás másik oldala olyan állapotok lehetséges kezelési módszereit mutatta be, amelyeknél a fokozott immunválasz kívánatos. Ennek pozitív következményei lehetnek az immunterápia területén, ahol a tudósok a szervezet rák elleni természetes védekezésének erősítését keresik – a tanulmány azt mutatja, hogy a KAT7 proteinre való összpontosítás a T-sejtek képzési programjának megváltoztatására az egyik legjobb módja annak, hogy ezt elérjék.
„Kutatásunk azt mutatja, hogy a KAT7-et meg lehetne célozni az immunrendszer T-sejtjeinek képzésének módosítására, így vagy meg lehetne őket akadályozni abban, hogy autoimmunitást okozzanak, vagy fel lehetne őket erősíteni a betegség elleni küzdelemben. Ennek a tudásnak a potenciális alkalmazásai közé tartoznak a szervspecifikus autoimmun betegségek, mint az 1-es típusú cukorbetegség és a szklerózis multiplex, valamint a rák immunterápiája. Az utóbbi forgatókönyv szerint az immunrendszert a rák elleni küzdelem céljából a KAT7 csecsemőmirigyben történő blokkolásával fel lehet turbózni” – mondta a tanulmány szerzője, Daniel Gray.
