Életre utaló nyomokat talált a Marson a Curiosity rover

A Curiosity rover évek óta fúrja a kőzetmintákat, majd elemzi az így kinyert porszemcsék kémiai összetételét. Az egyik dolog, amit ki tud mutatni, a különböző izotópok aránya – korábban arra számítottak, hogy a szén-13 izotóp a vörös bolygó egyik leggyakoribb eleme, azonban a nemrégiben végzett missziók során begyűjtött minták mintegy felében meglepően nagy mennyiségű szén-12-t is találtak.

A szén-12-t általában a biológiai folyamatok egyik markerének tekintik, ugyanis a földi élőlények ezt az izotópot táplálékuk metabolizálásához, a növények pedig a fotoszintézishez használják. A marsjáró tehát ősi életre utaló bizonyítékokat is észlelhetett, viszont ahhoz, hogy ez bizonyítást nyerjen, első körben tudósoknak részletesen ki kell vizsgálniuk az égitest szénciklusát. Soron kívül Máv: éjszaka helyreállhat a Déli pályaudvart érintő vonalak menetrendje

A kutatók eddig három magyarázattal álltak elő a különleges izotóp felbukkanása kapcsán. Az egyik hipotézis szerint a Napból érkező ultraibolya fény kölcsönhatásba léphetett a Mars légkörében lévő szén-dioxiddal, ami szénben gazdag molekulákat eredményezhetett, amelyek aztán a felszínen ülepedtek le. A másik elmélet alapján a Naprendszer több százmillió évvel ezelőtt áthaladt egy hatalmas molekulafelhőn, ami miatt jelentős mennyiségű szén-12 zúdulhatott a felszínre.

Aztán ott van a harmadik feltételezés is, mely szerint a Mars felszínén és a közvetlenül alatta élő ősi baktériumok metánt juttathattak az atmoszférába, melyek az UV-fénnyel kölcsönhatásba lépve összetettebb molekulákká alakulhattak át, létrehozva a Curiosity által detektált nyomokat.

Hogy valójában mi lehet az igazság, arra csak az elkövetkező években kaphatunk egyértelmű választ, mégpedig a Perseverance által begyűjtött kőzetminták révén, amelyeket 2030-ig visszaszállíthat a Földre – feltéve, ha minden az előzetes tervek szerint halad.