Kazah válság: ezt érdemes tudni a „kelet-NATO-ról”, amely békefenntartó csapatokat küldött
A folyamatosan növekvő belső nyomás és a látszólagos bizalmatlanság a belföldi rendvédelmi szervekben ahhoz vezetett, hogy Kazahsztán külső segítséget kért.
Fotó: EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtóosztálya
Kasszim-Zsomart Tokajev kérését követően néhány órával az Oroszország által dominált, keleti-NATO-nak is csúfolt Kollektív Biztonság Szerződéses Szervezete (CSTO) már be is vetette az elsőkörös haderőit, körülbelül 2500 békefenntartót.
A CSTO még a kilencvenes évek elején jött létre a Szovjetunió összeomlását követően. Az Oroszország által dominált szervezetnek még nem sok tagja van, egyelőre Örményország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán a részesei.
A neve ellenére azonban sokszor megkérdőjelezhető volt a szervezet célja – magyarázza az AP. Nem egy alkalommal fordult elő, hogy a tagjaik területén biztonsági válság volt a CSTO mégsem tett semmit. Erre jó példa a tádzsikok és a kirgizek között véres határvita, amelyet a szervezet meglehetősen passzívan nézett végig.
A hírügynökség megjegyzi, hogy a CSTO elsőszámú célja látszólag az volt, hogy felkészüljenek az évtizedek óta tartó afganisztáni válság potenciális átterjedésére. Afganisztán és Tádzsikisztán között egy 7000 kilométeres határ húzódik, így nem véletlen, hogy az oroszok is segítik őrzését 7000 katonával.
Annak érdekében, hogy legitimáció adjon a beavatkozásnak, Tokajev egy szerdai televíziós beszédében kijelentette, hogy nemzetközi terrorszervezetek állnak a tüntetések mögött, amely megfogalmazás azért kiemelten fontos, mert a CSTO deklarált célja, hogy a külső agressziótól megvédje a tagállamait.
Egyelőre nem tudni pontosan, hogy Tokajev milyen terrorszervezetekről beszélt, ugyanis nem nevezett meg egyet sem konkrétan. A CSTO békefenntartó csapatai behívásának azonban van egy másik, elsősorban politikai vetülete is.
A tüntetések kialakulása, majd a lázadások kitörése kapcsán sokan pletykálják, hogy a kazah rendőrség szembement a korábbi gyakorlatával és az egyértelmű paranccsal, hogy csírájában nyomja el a tüntetéseket. Ezt úgy tudni megtagadták, vagy passzívak voltak, ezért Tokajev elveszthette a bizalmát a saját rendvédelmi szerveiben.
Az orosz védelmi minisztérium közölte korábban, hogy összesen 70 darab Il-76-os és 5 darab An-124-es repülővel hozták a főként ejtőernyősökből álló alakulatokat. Az oroszok segítettek egyébként a belorusz, tádzsik, kirgiz és örmény haderők Kazahsztánba szállításában is.
Az oroszok elsősorban különleges brigádokat vetnek be Kazahsztánban, amelyeket kifejezetten arra képezték ki, hogy gyorsbevetési egységként működjenek. A műveleteket Andrej Szergyukov vezeti, aki az Orosz Légideszant Csapatok főparancsnoka.
Az orosz haderők jelenléte azonban nagyon kényelmetlen érzéseket kelthet az ország lakosaiban. Kazahsztán történelmileg fontos és hűséges szövetségese Moszkvának, a lakosság pedig pozitív véleménnyel van az oroszokról.
Sokakat szorongással tölt el azonban a tény, hogy Oroszország korábban nem egy alkalommal lépett fel agresszorként szomszédjai ellen, elég csak a Krím-félsziget annektálására gondolni. Kazahsztánban jelentős számú orosz kisebbség él, a moszkvai nacionalista politikusok pedig erre hivatkozva már belengették, hogy egy napon majd annektálni kellene a hatalmas közép-ázsiai országot.
Stanyiszlav Zas, a CSTO főtitkára az orosz RIA Novosti hírügynökségnek adott interjújában azonban legyintett csak a vádakra, hogy a békefenntartók bevetése előkészíteni azt, hogy Oroszország ráerőltesse a kazahokra akaratát:
„Nagyon sok zagyvaságot hallottam arról, hogy ez egy invázió vagy micsoda. Nos, bocsánat, de ez hülyeség”
Az AP szerint azonban Tokajevnek súlyos kérdésekkel kell majd szembenéznie, sok kazah ugyanis úgy érezheti, hogy amiért ennyire tárt karokkal fogadta a külföldi csapatokat, ezzel felhígította az ország szuverenitását, ami sokak szemében bűn lehet.
Zas egyébként közölte, hogy egészen addig jelen lesznek Kazahsztánban a CSTO-csapatok, ameddig szükséges, ez akár napokig vagy hetekig is érvényes lehet. Bár a kazah kormány pénteken azt állította, az alkotmányos rendet helyreállították, Almati még mindig inkább egy csatamezőre emlékeztet.
