Sokkal régebb óta melegszik a sarkvidéki óceán, mint azt korábban gondolták

Egyelőre nem teljesen világos, hogy a felmelegedés az emberi tevékenységnek köszönhető-e vagy sem. Francesco Muschitiello, a tanulmány egyik szerzője, a Cambridge-i Egyetem földrajz tanszékének adjunktusa elmondta, hogy az eddigi megállapítások aggasztóak, mert a jelenlegi modellek, amelyek az éghajlatváltozás előrejelzését szolgálják, rendkívül tévesek lehetnek, ezért jobban meg kell értenünk, mi okozta a felmelegedést:

„A Jeges-tenger már sokkal régebb óta melegszik, mint azt korábban gondoltuk. Az 1900-as évek elejéről beszélünk, addigra már jócskán felturbóztuk szén-dioxiddal a légkört. Lehetségesnek tartjuk, hogy a Jeges-tenger jóval érzékenyebb az üvegházhatású gázokra.” Soron kívül Küszöbön az új gázszerződés Törökországgal – Szijjártó Isztambulban tárgyal

A tanulmány szerzői további kutatásokat szeretnének végezni, de a legnagyobb aggodalmakat az a tudat kelti, hogy egyrészt az emberi és a természeti események együttesen dolgozhatnak egy sarkvidéki kettős negatív hatáson, másrészt pedig az éghajlatváltozásra vonatkozó modellek nem elég sarkalatosak.

A kutatók az Északi-sarkvidék és az Atlanti-óceán találkozásánál lévő Fram-egyenesből vett tengeri üledékeket használták a modellezésre annak érdekében, hogy a jelenlegi felmelegedést radikálisabb módszerekkel ábrázolják.

Bár a felmelegedés és a tengerek vizének párolgásának hirtelen felerősödését a 20. század fordulóján már előrejelezték, az üledék által biztosított „természetes archívumok” alapján 800 évnyi földtörténelmet vehettek górcső alá – a tanulmány szerzői mindezek alapján megállapították, hogy az Északi-sarkvidék gyorsabban melegszik, mint a Föld bármely más térsége.

Az Arktisz tehát rendkívül gyorsan forrósodik, és ez már régóta így van, ezért fontos megjegyezni, hogy korlátozott időnk maradt arra, hogy az éghajlatváltozást visszájára fordítsuk, hiszen a jelenlegi becslések alapján klímaváltozás szempontjából borzalmas jövőre számíthatunk.