A felső 1 százalék kibocsátásán múlik a klímaváltozás elleni küzdelem sorsa
A „luxuskibocsátás” visszaszorítása nélkül hiába a klímaváltozás elleni küzdelem.
Fotó: Unsplash/
Viktor Ritsvall 
Az emberiség leggazdagabb 1 százalékának szén-dioxid-kibocsátása jó úton halad ahhoz, hogy harmincszor nagyobb legyen, mint ami a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fok alatt tartásával összeegyeztethető – figyelmeztet egy új kutatás. A szakértők mindeközben arra sürgetik az egyes kormányokat, hogy vessenek ki korlátozások a “luxus szénfogyasztásra”, vagyis a magánrepülők, a megajachtok és az űrutazások kibocsátására – számolt be a The Guardian.
A párizsi klímaegyezmény céljainak megfelelően a Földön minden embernek átlagosan 2.3 tonnára kell csökkentenie a szén-dioxid-kibocsátását 2030-ra, ami a jelenlegi átlag körülbelül felének felel meg.
A tanulmány szerint a leggazdagabb 1 százalék – mely kevesebb embert jelent, mint amekkora Németország lakossága – a jelenlegi fogyasztás fenntartása esetén évente 70 tonna szén-dioxidot bocsát ki fejenként. 2030-ra így az összes kibocsátás 16 százalékáért lehetnek felelősek, szemben az 1990-es 13 százalékkal. Eközben a legszegényebb 50 százalék átlagosan egy tonna szén-dioxid-kibocsátásért lesz felelős évente fejenként.
“Úgy látszik, egy aprócska elitnek szabad a szennyezés” – jelentette ki Nafkote Dabi, az Oxfam éghajlat-politikai vezetője, amely az Európai Környezetpolitikai Intézet (IEEP) és a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet (SEI) megbízásából készítette el a tanulmányt.
“Túlméretezett kibocsátásuk szélsőséges időjárási viszonyokhoz vezet világszerte, és veszélyezteti a globális felmelegedés visszaszorítására vonatkozó nemzetközi célokat” – tette hozzá.
Külön érdekes, hogy a tanulmány éppen akkor jelent meg, amikor a világ vezetői a Glasgow-ban megrendezett COP26 klímacsúcson a kibocsátás csökkentéséről és az 1,5 Celsius-fokos cél megtartásáról értekeztek, miközben rengeteg résztvevő – köztük Boris Johnson, Károly herceg és Jeff Bezos – magángéppel érkezett az eseményre.
A szervezet arra sürgeti a leggazdagabbakat, hogy a globális felmelegedés elleni küzdelem sikerességének érdekében és a párizsi klímacéloknak megfelelően csökkentsék saját kibocsátásukat, hatalmukkal és vagyonukkal pedig mozdítsák elő a zöldebb gazdaságot.
Jamie Livingstone, az Oxfam Scotland vezetője szerint a COP26 jelenti az “igazság pillanatát az éghajlatváltozás elleni küzdelemben”.
A világ vezetőinek meg kell állapodniuk a túlzott kibocsátás és a globális felmelegedés visszaszorításának módjáról, és ezt itt és most, Glasgow-ban kell megtenniük. A késlekedés emberi életekbe kerül.
Bezos idén a New Shepard rakétájával az űrbe utazott, Richard Branson a Virgin Galactic rakétájával ugyanígy tett, Elon Musk technokirály vállalata pedig azt ígéri, hamarosan embereket visz majd a Marsra. Egyetlen, csupán 11 perces űrrepülés kibocsátása legalább 75 tonnát jelent, ami meghaladja a Föld legszegényebb egymilliárdjának egész életre szóló kibocsátását.
A tanulmány megmutatja, hogy az 1,5 Celsius-fokos cél megtartásáért folyó küzdelmet nem a bolygó nagyszámú lakosságának fogyasztása, hanem a világ leggazdagabbjainak túlzott kibocsátása okozza – foglalta össze Tim Gore, az Európai Környezetpolitikai Intézet, azaz Institute for European Environmental Policy (IEEP) körforgásos gazdasággal foglalkozó programjának vezetője.
Már a leggazdagabb 10 százalék együttes összes kibocsátása is elegendő lehet ahhoz, hogy meghaladja a 2030-ra kitűzött 1,5 Celsius-fokos célértékek betartásához szükséges mennyiséget – függetlenül attól, hogy a Föld lakosságának másik 90 százaléka mit tesz.
Gore úgy fogalmazott:
Ahhoz, hogy 2030-ig csökkenteni tudjuk a kibocsátási szakadékot, az egyes kormányoknak a leggazdagabb, vagyis a legnagyobb kibocsátókra irányuló intézkedéseket kell tenniük – az éghajlati válságot és az egyenlőtlenséget együtt kell kezelni. Ez magában foglalja mind az olyan intézkedéseket, amelyek a luxusfogyasztás korlátozására irányulnak, mint a megajachtok, a magánrepülők és az űrutazások, mind pedig az olyan klímaintenzív befektetések visszaszorítását, mint a fosszilis tüzelőanyag-szektorban lévő tulajdonjogok.
