A Jeges-tenger sokkal hajlamosabb a savasodásra, mint azt korábban gondolták
A Journal Nature tudományos lapban szerdán megjelent kutatásból kiderült, hogy az északi sarkkör felett elterülő óceán rendkívül érzékeny a környezetszennyezésre.
A Journal Nature tudományos lapban szerdán megjelent kutatásból kiderült, hogy az északi sarkkör felett elterülő óceán rendkívül érzékeny a környezetszennyezésre.
A tanulmány eredményei rámutatnak, hogy ha a globális szén-dioxid kibocsátást nem csökkentjük az elkövetkező években, akkor a Jeges-tenger 20%-kal több káros gázt nyelhet el a 21. században.
A kutatást a svájci Berni Egyetem és a párizsi École Normale Supérieure klímaszakértői végezték. A publikáció felvezető szövegében a következőket írják a szerzők:
„A Jeges-tenger megnövekedett elsavasodása a gyorsan módosuló fizikai és biogeokémiai körülményekkel együtt tovább súlyosbíthatja az éghajlatváltozás hatását a sérülékeny tengeri ökoszisztémára nézve.”
A felfedezésüket azokra a különböző klímamodellekre alapozták, amelyek megjósolják a Jeges-tenger szén-dioxiddal kapcsolatos felvevőképességét. A szakemberek rájöttek, hogy szoros összefüggés van az óceán sűrűsége és a mélyvíz-keletkezések között.
Mélyvizek általában akkor keletkeznek, amikor a hideg hőmérsékletek és a sótartalom következtében a víz a tenger alsóbb rétegeibe süllyed.
„A multi-modellel képzett adataink elemzésével kiemelkedő kapcsolatot fedeztünk fel a mostani felszíni jeges-tengeri vizek és az előre jósolt antropogén szén-dioxid emisszió általi savasság emelkedése között.”
áll a tanulmányban.
A dokumentum társszerzője, Jens Terhaar szerint a savasodás nagyjából 200-1000 méter mélységben alakulhat ki. Az óceán szén-dioxid általi károsodása negatívan érintheti azokat a mészvázzal rendelkező tengeri élőlényeket, amelyek kalcium-karbonátra szorulnak a csontjaik és héjaik újjáépítéséhez.
Kapcsolódó hír:
