Bélbaktériumokkal javítható a memória és a felfogóképesség
Egy különleges baktériumfajról megállapították, hogy közvetlenül képes javítani a poszméhek hosszú távú memóriáját, ami arra enged következtetni, embereknél hasonló módszerekkel lehetséges kezelni a felfogóképességet.
A méhek, akárcsak az emberek, bélrendszerükben összetett baktériumpopulációkkal rendelkeznek, és hozzánk hasonlóan ezek a mikrobák befolyásolják az általános egészségi állapotot. A méhek bélmikrobiomja azonban viszonylag kisebb és kevésbé összetett, mint az emberi bélmikrobiom, ezért hasznos modellnek bizonyulnak annak tanulmányozására, hogy egyes baktériumok hogyan befolyásolhatják az egészséget és a viselkedést.
A Queen Mary University of London kutatói az egyéni memóriateljesítmény mérésére vállalkoztak előre kiválasztott méhpopulációban. Ehhez egy olyan memóriatesztet dolgoztak ki, amelyben a méheket egy olyan zárt környezetben engedték szabadon, amely 10 különböző színű művirágot tartalmazott. Öt szín édes oldattal jelezte a virágokat, a másik öt szín pedig keserű oldattal volt összekapcsolva.
A méheket öt rövid táplálékkereső úton keresztül képezték ki az édes és keserű virágok megkülönböztetésére. Ezután három napra a fészkükbe zárták a rovarokat, mielőtt újra szabadon engedték volna őket, és nyomon követték a mozgásukat annak érdekében, hogy megmérjék, mennyire emlékeznek arra, melyik virág édes és melyik nem kívánatos.
A kutatók ezt követően mintát vettek a rovarok bélmikrobiomjából, hogy megállapítsák, van-e összefüggés bizonyos bélbaktériumfajok és a jobb memóriateljesítmény között. Az egyik faj, a Lactobacillus apis gyorsan kitűnt: azok a méhek, amelyeknek több ilyen mikroorganizmus volt a bélrendszerében, sokkal jobban teljesítettek a memóriateszten.
Hogy kiderítsék, a baktériumok és a memória közötti kapcsolat ok-okozati összefüggés-e, a kutatók különböző baktériumokkal etették a méhek csoportjait. Az egyik csoport Lactobacillus apis-t kapott, két másik csoport pedig a felfogóképességgel nem összefüggésbe hozható közönséges bélbaktériumfajokat kapott. Azok a méhek, amelyek a Lactobacillus apis kiegészítőket fogyasztották, a többi csoporthoz képest jelentős javulást mutattak a memóriateljesítményben.
A tudósok felfedezték, hogy a Lactobacillus apis kulcsszerepet játszik egy olyan anyagcsere-útvonalban, amelyet a glicerofoszfolipidek nevű molekulacsoport közvetít. Minél több volt ebből a baktériumból a méhek hátsó bélrendszerében, annál több véráramban keringő glicerofoszfolipidet mutattak ki. Amikor a kutatók a méheknek közvetlenül egy bizonyos típusú glicerofoszfolipidet adtak, ugyanolyan mértékű memóriajavulást észleltek, mint amikor a méhek Lactobacillus apis-ban részesültek.
Mindezek alapján a szakemberek azt feltételezik, hogy a baktériumok által közvetített memóriajavulás evolúciós eredettel magyarázható a méhekben, ezen felül arra is rámutattak, hogy a mechanizmus emberek esetében ugyanúgy működhet.