Rövid időn belül rábukkanhatunk a földönkívüli létformákra

A jelenleg Föld körül keringő Hubble űrtávcsővel rengeteg felfedezést tettek a csillagászok az elmúlt harminc év során, a szerkezet feje felett viszont jócskán eljárt az idő, ezért már esedékes volt a leváltása.

Habár a James Webb űrteleszkópot 2012-ben tervezték kilőni az univerzumba, végül kilenc esztendőn keresztül húzták-halasztották a projektet, ám idén októberben sikerült befejezniük a munkálatokat, azóta pedig már el is szállították a dél-amerikai Francia Guyanában található ESA-űrkikötőre, ahonnan decemberben lőhetik ki.

Csak a mi galaxisunkban több mint 300 millió potenciálisan lakható exobolygó létezhet, amelyeket érdemes lehet tanulmányozni. A James Webb segítségével mindez tökéletesen elvégezhető, hiszen a mérőműszereinek köszönhetően a legrészletesebb felvételek is elkészíthetőek a Tejútrendszer távoli szegleteiről.

A kutatók többségét leginkább a TRAPPIST-1e névre keresztelt exobolygócsoportba sorolt planéták tartják lázban, amelyekről kiderítették, hogy az atmoszférájuk metánt és szén-dioxidot tartalmaz, ami arra utalhat, hogy Föld-szerű légkörrel rendelkezhetnek, és hasonló csapadékciklus fordul elő rajtuk, mint a bolygónkon.

Ahhoz, hogy részletesen megvizsgálhassák ezeket a különleges exobolygókat, több mint 200 órányi megfigyelést kellene elvégezni a földi teleszkóphálózatokkal, ez viszont gyakorlatilag kivitelezhetetlen, mivel nem mindig tudnak csupán erre az egy feladatra fókuszálni.

A James Webb űrtávcsővel azonban sokkal egyszerűbb dolguk lesz, hiszen kizárólag azokra az exoplanétákra összpontosíthatnak, amelyeket érdemes tüzetesebben górcső alá venni, így 20 órára rövidíthetik az obszervációt, ami óriási előrelépésként értékelhető a hagyományos módszerekhez képest.