Már azon dolgoznak az építészek, hogyan fog kinézni egy város a Marson
Lehet, hogy Elon Musk az első ember, aki a fejébe vette a Mars kolonizálását, de nem ő az egyetlen ember, aki azon gondolkodik: ha sikerül egyszer tartósan megvetni a lábunkat a Marson, hogyan fogjuk berendezni az otthonunkat.
Lehet, hogy Elon Musk az első ember, aki a fejébe vette a Mars kolonizálását, de nem ő az egyetlen, aki azon gondolkodik, ha sikerül egyszer tartósan megvetni a lábunkat a Marson, hogyan fogjuk berendezni az otthonunkat.
Egy csapatnyi dubaji építészmérnök érdekes küldetést kapott: kísérleti jelleggel tervezzenek meg egy Marssal is kompatibilis várost a Dubai melletti sivatagos területre. A „Mars Tudományos Város” névre keresztelt projekt keretében mintegy 176 000 négyzetméternyi helyet fognak felhasználni az alapvetően élhetetlennek minősíthető területből a kísérleti város megépítésére.
A város előzetes tervei pedig kimondottan lenyűgözőek. A terveken számos monumentális ellipszoid alakú épület láthatók, melyeket vastag, áttetsző üvegből készítenek, hogy a napfény át tudja járni az objektumokat. A tervezés során kifejezetten törekednek arra, hogy később tudósok szimulálni tudják azt az eshetőséget, ha ténylegesen úgy döntünk, hogy a Marsra tesszük át a székhelyünket.
Természetesen, mint minden futurisztikus projekthez, ehhez is mélyen a zsebbe kell nyúlnia az Arab Emirátusok kormányának: már körülbelül 135 millió dollárt tettek félre az ütemterv realizálására, de a tudás, aminek ennek köszönhetően birtokába juthatunk, potenciálisan felbecsülhetetlen értékű lehet.
A projekt segítségével ugyanis nagyobb tudomást szerezhetünk arról, hogy milyen kockázatokkal járhat a marsi lét. A kockázatok listája pedig jóformán végtelen, és bőven túlmutat azokon a pragmatikus szempontokon, amik gyakran elhangzanak, mint például az élelmiszertermesztés vagy a hulladékgazdálkodás.
A Marson való város létesítése szempontjából a legnagyobb akadály maga a bolygó, az atmoszférája ugyanis nagyon vékony, és csekély védelmet nyújt a káros sugárzások ellen. Gyakorlatilag nincs légnyomás, ami azt jelenti, hogy a -62 fokos hőmérséklet ellenére konkrétan megforr a vérünk a nyílt levegőn. Ezek pedig nem éppen a legjobb körülmények egy esetleges letelepedésre.
Ennek a gátnak az áttörésére a Mars Tudományos Város projekt tervezői speciális, egymással összekapcsolt „biodómokat” terveznek, melyeket egyrészt feltöltenek oxigénnel, másrészt légnyomást generálnak, hogy valamelyest sikerüljön adaptálni a Mars kondícióihoz.
A terv egyik legnagyobb előnye a tudományos felfedezés lehetőségének megteremtése, ugyanis már a tervezetet is úgy készítik, hogy számos tudományos kutatóközpontot és laboratóriumot helyeznek el a város területére, aminek segítségével remekül fogják tudni szimulálni azokat a kihívásokat, amelyekkel a Marson egy esetleges kolonizáció esetén az emberiség szembenézne.
Az alábbi képeken megtekinthetjük, milyen kiváló projektre hajtották a fejüket a Bjarke Ingels Group építészei:
Kapcsolódó hír:
