November 9-i sajtótájékoztatóján az egykori asztronauta közölte, további fontos lépéseket kell megtenniük annak érdekében, hogy biztonságossá tegyék az emberek újbóli holdra szállását, ezért döntöttek a csúsztatás mellett.

A NASA blogbejegyzéséből kiderült, a halasztásban a koronavírus-járvány következtében kialakult csúszások is közrejátszottak, továbbá az sem segített a helyzeten, hogy a kongresszus egy időre elzárta a pénzügyi csapokat, hiszen a pandémia előidézte krízist szerették volna a pénzből stabilizálni.

A Blue Originnel történő pereskedés tovább súlyosbította helyzetet, a Jeff Bezos által vezetett cég ugyanis beperelte a NASA-t azért, amiért nem őket, hanem a SpaceX-et választották partnerként a misszióra, kifizetve ezzel több milliárd dolláros pályázati juttatásokat. Végül a pert az amerikai űrügynökség nyerte, ám ezzel is hónapokkal megnyúltak a fejlesztési ütemtervek.

Első körben egyébként 2024 májusára tűzték ki a Holdra tartó egység univerzumba bocsátásának dátumát, ezt módosították kedden 2025-re, azonban az első ember nélküli Artemis űrhajó hordozórakétával együtt történő kilövése még mindig 2022 februárjára van tervezve.

Ha sikerrel zárul az első küldetés, akkor az Artemis II misszió során egy űrhajósokból álló legénységgel 64 ezer kilométeres távolságba repülhetnek a Holdtól, ahol pályára állhatnak, majd visszatérhetnek a Földre.

Mindezek után lesz csupán esedékes az Artemis III, melynek révén több mint öt évtizedes kihagyást követően ismét emberek, köztük az első nő is a ráléphet Földünk hűséges követőjének szürke, poros, kietlen talajára.