Különleges galaxisokat kaptak lencsevégre, melyek bolygórendszerein akár az intelligens élet is kialakulhatott
Albert Einstien volt az első, aki megalkotta a gravitációs lencsékről szóló elméletet, ami akár magyarázatot adhat a földönkívüli létformák elterjedésére is.
Albert Einstien volt az első, aki megalkotta a gravitációs lencsékről szóló elméletet, ami akár magyarázatot adhat a földönkívüli létformák elterjedésére is.
A teória szerint a Föld és a messzi fényforrások között a tér és az anyag torzulása következtében a fénysugarak is meggörbülhetnek.
A NASA/ESA Hubble Űrteleszkópja a PLCK G045.1+61.1 névvel ellátott galaxist figyelte meg nemrég, amely több millió születendő csillag bölcsője lehet. A képeken úgy látszik, mintha több apró vörös pötty tartana a közepe felé, melyek lencseszerűen meghajlanak a közelben lévő csillagrendszereknek köszönhetően.
A gravitációs lencse a tér nagy tömegű objektumok által okozott elhajlítását jelenti, melyek közelében az egyenes vonalban haladó fény terjedését is meggörbíti, ezáltal a galaxishalmazokat sokszor elmosódva figyelhetjük csak meg.
Az Einstein által lefektetett teóriákon alapuló kutatásokkal akár az univerzumban található potenciális intelligens életformák valószínűségét és az esetleges galaxisok számát is meg lehet határozni.
Az Astrophysical Journal tudományos lapban megjelent tanulmány szerint legalább 36 fejlett civilizáció található meg a Tejútrendszerben. A becsléseket az úgynevezett asztrobiológiai kopernikuszi limit szerint végezték, amellyel a Fermi-paradoxont egyaránt meg lehet cáfolni.
A leggyengébb korlát esetében, mely szerint az intelligens élet bárhol kialakulhatott, több milliárd bolygó lehet az ismert világűrben, ahol kommunikációra képes élőlények lehetnek.
Az Einstein-féle elmélettel és a vadonatúj galaxis felfedezésével a tudósok közelebb kerültek a csillagok és a körülöttük lévő bolygók keletkezésének pontosabb történetének megfejtéséhez, mellyel a vasban gazdag égitestekhez, mint például a Naphoz hasonló kozmikus objektumok gyakoriságát is meg lehet állapítani.
A kutatók úgy gondolják, hogy csak a Tejútrendszerben 100-400 milliárd csillag lehet, melyekhez ha legalább egyetlen exobolygó is tartozik, akkor ugyanennyi lehetséges, földönkívüli organizmusokkal teli planéta keringhet a galaxisunkban.
Kapcsolódó hír:
